Ha a világ élelmiszer-kiskereskedelmének hat jelentős vállalata 50 százalékra növelné a kínálatukban szereplő élelmiszerekben a növényi alapú fehérjekínálatot a húsalapúak rovására 2030-ig, akkor évente 31,6 millió tonnával lehetne csökkenteni az élelmiszerek termelésével járó szén-dioxid-kibocsátást – idézte a Profundo tanácsadó cég a Madre Brava környezetvédő szervezet megbízásából készült kutatását a European Supermarket Magazine kiskereskedelmi szakportál.
Mínusz egy rakás autó és medence
A szóban forgó "hatos" tagja a francia Carrefour és Sodexo, a német Lidl, a holland-belga Ahold Delhaize, a brit Tesco, valamint a thaiföldi CP All. Egy ilyen mértékű kibocsátáscsökkenés megfelel annak, mintha 25 millió autó eltűnne Európa útjairól. Emellett az állatok etetésére szolgáló takarmány termelésének visszafogása nyomán Magyarország területének megfelelő termőterület szabadulna fel. Meg lehetne spórolni évente 670 millió liter víz fogyasztását, ami 268 ezer olimpiai úszómedence feltöltéséhez lenne elég.
Többen váltottak
A Madre Brava az ENSZ COP28 klímavédelmi konferenciájának idejére időzítette kutatási eredményeinek megjelentetését, hogy nyomást gyakoroljon az élelmiszereket értékesítő áruházakra. A kutatásban érintett hat cég együttes piaci súlya alapján jelentős hatással lehetne a klímavédelemre az említett változtatással – mondta Nico Muzi, a tanácsadó vállalat igazgatója.
Az áruházláncok vállaltak bizonyos célszámokat a növényi alapú fehérje súlyának növelésére az állati protein rovására, de a kutatók szerint ezeknél ambiciózusabbakra van szükség. Az Albert Heijn, Hollandia legnagyobb áruházlánca 2030-ra 60 százalékra akarja növelni fehérjekínálatában a növényi alapú források arányát. A Lidl Netherlands 50 százalékos számot adott meg, ám más cégek ennél jóval szerényebb arányok mellett kötelezték el magukat.
A kereslet változását jelzi a Koppenhágai Egyetem és a belgiumi Ghent Egyetem és a szántóföldi proteintermelést támogató ProVeg civil szervezet friss felmérése, amely szerint az európaiaknak immáron több mint fele fogyaszt kevesebb húst, mint korábban. Ez az arány 2021-ben még csak 46 százalék volt.
Az ebben a közvélemény-kutatásban megszólalók közel fele az egészséges étkezéssel indokolta húsfogyasztása visszafogását. Mások arról számoltak be, hogy „flexatariánus” életmódra váltottak, azaz döntően zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztanak, de nem zárják ki, hogy időnként húst egyenek.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
