Mekkora kihívást jelent az ESG szempontok beemelése a működésbe, legyen szó a folyamatokról vagy akár a teljesítményértékelési (KPI) szempontokról?
Az ESG-szabályoknak való megfelelés egyre több olyan KPI bevezetését és nyilvánosságra hozatalát jelenti, amelyek alapvetően nem pénzügyi mutatók. Azokat a teljesítményértékelési adatokat, amelyek az új elvárásoknak történő megfelelést mutatják, még nem határoztuk meg, hiszen ezek rendkívül aprólékos kidolgozást igényelnek. Nyár elején publikáltuk az ESG-stratégiánkat, amelyben területenként határoztuk meg a feladatokat és felelősöket, így egyenként el tudunk indulni ezek kidolgozásával.
A tulajdonosi érdekek, legyen szó gyors növekedésről vagy profitcélokról, esetenként nincsenek harmóniában a fenntarthatósági, etikai szempontokkal. A Magyar Bankholding esetében ezeket az érdekeket hogyan tudják egy platformra hozni az ESG-elvekkel?
Ez egy folyamatosan visszatérő téma, és jogos aggodalmat vet fel, hiszen a vállalkozások számára a profittermelés kiemelten fontos. Valóban nehéz a bevételnövelési elvárást szembe állítani egy olyan törekvéssel, amely profitérdekeket sért. Ugyanakkor az ESG-irányelveknek való megfelelési törekvés nem feltétlen jelenti azt, hogy örökre le kell mondanunk a profit nagyobb részéről. Pusztán arról van szó, hogy egy átmeneti időszak során egy kicsit többet kell áldoznunk azért, hogy egy új működésre álljunk át. Figyelembe kell vennünk a környezetet és társadalmat is döntéshozatalaink során.
Mi – a meggyőződéseink mellett – azért foglalkozunk aktívan ezekkel a témákkal, mert ezzel is versenyelőnyt tudunk szerezni. Minél később vesszük észre, hogy a világ ebbe az irányba tart, annál jobban le fogunk maradni és akkor már valós profitot fogunk elveszteni, mert pár év múlva már ez fogja megalapozni az üzleti és fogyasztói döntéseket. Mindez most egy többletráfordítás, egy befektetés a jövőbeni stabil és fenntartható profit megalapozása érdekében, nem pedig profitról való lemondás. Nézhetjük úgy is, hogy bizonyos időközönként költeni kell arra, hogy felújítsuk a cégünk telephelyét vagy a gyártósorban lévő valamelyik gépet, amikre ugyanúgy el kell különíteni némi forrást az adott évi eredményből. Az ESG elvárásoknak való megfelelés is ilyen – egy-két évig költünk rá, majd meghálálja ezt a befektetés.
Mi a tapasztalatuk a hazai gyakorlatban az ESG szerepéről? Milyen igény van az ügyfeleknél arra, hogy a társaság ESG-fókuszú legyen, és milyen a támogatás a szabályzó hatóságok részéről?
Egyértelműen kezdetleges az ESG szerepe a mindennapi működésben, de nem kérdés, hogy hónapról hónapra exponenciálisan növekszik. Amellett sem szabad szó nélkül elmenni, hogy a szabályozó hatóság, az MNB igen komoly elvárásokat támaszt a hitelintézeti szektorral szemben. Nem könnyű feladatot kaptunk a nyakunkba, és elég rövid a határidő, de azt is látjuk, hogy a piac és az ügyfelek igénye egyre erősebb a "zöldülés" iránt. A fiatalabb generációk esetében eddig sem volt kérdés, de az a sajnálatos helyzet, ami az energiaárakat miatt alakult ki, már egy igen meghatározó rétegnek is felnyitotta a szemét arra, hogy oda kell figyelni azokra a tényezőkre, amik segítik a fenntarthatóságot.
A Magyar Bankholding a vázolt környezetben milyen eredményeket tudott eddig felmutatni, és milyen előremutató célokkal rendelkezik?
Büszkén állíthatom, hogy elég sok mindent értünk el az elmúlt években, illetve kiemelten az idei évben is. Az első és legfontosabb, hogy megalkottunk egy ESG-stratégiát, amelyben 3-5 éves távlatban számtalan célt tűztünk ki. Ennek célja, hogy mi magunk és az ügyfeleink is elinduljanak a nettó karbonsemlegessé váláshoz vezető úton. Ehhez az elkövezendő 1-2 évben komoly lépéseket kell tennünk, illetve adatgyűjtési rendszereket felállítani, amelyek a karbonlábnyom méréshez szükségesek. Tudnunk kell, honnan indulunk, és ahhoz képest kell csökkenteni.
Ezenkívül egy nagyszabású projekt keretében a teljes hitelezési és kockázatkezelési folyamatunkat egészítjük ki ESG-szempontokkal. Jövő tavaszig már nem lesz olyan hitelügylet (lakosságtól a nagyvállalatig), ahol a munkatársak nem vizsgálnának úgynevezett ESG-kockázatokat. A kezdetekben ez még azt fogja jelenteni, hogy az adott ügyletet vagy ügyfelet fogjuk besorolni az alapján, hogy ESG-szempontok szerint kockázatos vagy sem. Mindez nem jelent tiltást egy hitelkérelemnél, mert idő kell ahhoz, hogy képbe kerüljünk a saját portfolióinkat illetően, de szeretnénk kellően felkészültek lenni ahhoz, hogy milyen módon tudjuk ügyfeleinket segíteni az átállásban.
Amit még érdemes megemlíteni, hogy idén október végén adjuk ki az MKB Bank Nyrt. első Fenntarthatósági Jelentését, ami azért lesz nagy lépés, mert a nemzetközi gyakorlatban ismert GRI-sztenderdek szerinti jelentés lesz, ami egy jelentős elköteleződés részünkről, hogy komolyan vesszük a szabályozó által elvárt fenntarthatósági elvárásokat.
A lakossági ügyfelek egy jelentős része az MNB Zöldhitel Programja kapcsán szembesült, hogy a pénzügyi szférában egyre fontosabb szerepe van a kérdésnek. A Magyar Bankholdingnál a kihelyezések során hogyan, milyen arányban érvényesülnek ezek a szempontok jelenleg, illetve előre tekintve milyen céljaik vannak?
Az elfogadott ESG-stratégiával összhangban, hónapról hónapra egyre fontosabb cél számunkra a fenntarthatóság. Az MNB Zöld Otthon programja nagyon jó kezdet volt – ugyanakkor sajnálatos módon a program végéhez közeledve a gazdasági helyzet, a COVID és az orosz-ukrán háború miatt jelentősen megváltozott, így növekvő kamatpályával kellett szembe néznünk. Ez még inkább az alacsony, kedvező hitelek irányába terelte a figyelmet. Államilag támogatott termék a lakossági oldalon jelenleg nincs fenntarthatósági témában, de dolgozunk rajta, hogy mi magunk is meg tudjunk jelenni egy saját zöld hiteltermékkel. Ehhez házon belül is komoly fejlesztéseknek kell végbe mennie. Nem beszélve arról, hogy most nem könnyű kedvező finanszírozási forráshoz jutni a piacról, ezért nincs arra lehetőség, hogy a Zöld Otthon Programhoz hasonló kamatú forrást kapjunk.
A lakossági ingatlanhitel-ügyletek a csoporton belül a Takarék Jelzálogbanknál kerülnek kihelyezésre. Ennek az egységnek, vagy más leányvállalatoknak van-e esetleg „személyre szabott” ESG stratégiája?
Lakossági ingatlanhitel-ügyletek mindhárom tagbanknál vannak, a Takarék Jelzálogbank egy plusz forrást és kihelyezési lehetőséget biztosít ehhez. Rendkívül pozitív fejlemény, hogy ők maguk is foglalkoznak a fenntarthatósággal és az ESG-vel. Idén szeptemberben jelentették be saját ESG-stratégiájukat, amely a Magyar Bankholding ESG-stratégiájával összhangban került kialakításra.
A Takarék Jelzálogbank milyen eredményeket ért el eddig az ESG és a fenntarthatóság területén?
A legfontosabbak ezek közül, hogy 2021 szeptemberében kiadta a Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerét, amelynek eredményeként tavaly októberben, a piacon másodikként ötmilliárd forint összegben bocsátott ki zöld jelzáloglevelet. Ezen túlmenően, idén szeptemberben adta ki az ESG-stratégiáját, illetve első GRI-sztenderdek szerint készült Fenntarthatósági Jelentését is.
A bankcsoport tagbankjai a lakosság mellett a vállalati, önkormányzati és egyéb piacokon is meghatározó szereplők. Ezekben a szegmensekben milyen módon érvényesítik a fent ismertetett ESG-elveket?
Elsősorban zöld termékekkel kívánunk megjelenni mind aktív, mind passzív oldalon, mivel erre van a legnagyobb igény. Ezzel párhuzamosan törekedni fogunk arra, hogy a szemléletformálást, az ESG edukációt is elvigyük ügyfeleinkhez, mert ez a legfontosabb eleme a fenntarthatósági törekvések továbbvitelének.
Tízmilliárdokról döntött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal. 
