Első pillantásra felmerülhet a kérdés, hogy egy jelentős telekommunikációs szolgáltató milyen szerepet játszik a fenntarthatósági és ESG szempontok érvényesítésében. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektor – bár nem a legintenzívebb kibocsátó – globális szinten mégis hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz, melynek aránya a teljes globális kibocsátás 1,8-2,8 százalékát teszi ki. Ebből adódóan a szektor szereplőinek, így a Magyar Telekomnak is, kiemelt felelőssége van a fenntartható működés és a környezeti terhelés minimalizálása terén.
A szektor energia, és a készülékek előállításához szükséges alapanyagigénye kimagasló. „Globálisan évente 62 millió tonnányi elektronikai hulladékot termelünk, évente pedig több mint 1 milliárd telefont gyártunk” – mondta el a lapcsoportunk által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom ESG vezetője.
Hendikeppel indul tehát az infokommunikációs ágazat a fenntarthatósági törekvéseket illetően. Azonban ez csak még fontosabbá teszi, hogy a szektor legnagyobb szereplői aktív előmozdítói legyenek a klímavédelemnek. Szabó-Molnár Csilla előadásában a Magyar Telekom jó gyakorlatait osztotta meg a felelős digitalizáció kapcsán.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Csatasorban a zöld digitalizáció
A prezentáció is számokkal indult, most mi is tegyünk hozzá még néhányat. A mesterséges intelligencia kiszolgálásához szükséges adat és szerverközpontok jelenleg a globális energiafelhasználás egy-másfélszeresét igénylik. Nagyon rövid időn belül, 2026 végére a kripto ökoszisztémával együtt ez az arány a 4 százalékot is elérheti, ami Japán teljes energiafelhasználásának felel meg. 2030-ra pedig több mint a duplájára emelkedhet az adatközpontok villamosenergia-igénye.
A technológiai fejlődés felgyorsulása újabb-és újabb égető kérdéseket vet fel az energiatermelés szempontjából. Az viszont bizonyosnak tűnik, hogy önmagában a digitalizáció segíthet a fenntarthatósági célok elérésében. Szabó-Molnár Csilla néhány példát is hozott ennek szemléltetésére. „Az 5G technológia segítségével például már 3 ezer kilométeres távolságból is sikeresen hajtottak végre műtétet, ami a társadalmi egyenlőtlenségek, a hozzáférhetőség kérdésében jelenthet nagy előrelépést” – kezdte a felsorolást a szakértő.
Egy másik példa lehet a digitalizáció és a fenntarthatóság összefonódására, hogy a tengerek alatt húzódó telekommunikációs kábeleket földrengés-érzékelőként is használják a mindennapokban.. Nem beszélve arról, hogy az automatizáláson keresztül 50-60 százalékos időmegtakarítást tud elérni például egy munkavállaló, a felszabaduló időt pedig magasabb hozzáadott értékű tevékenységre tudja fordítani – tette hozzá Szabó-Molnár Csilla.
Energia, digitális érettség, körforgásos gazdaság
A Magyar Telekomnál már 2003 óta készítenek fenntarthatósági jelentést, de az utóbbi évek európai uniós gyakorlatára reagálva egyre komplexebbek lettek a beszámolók. Ez még akkor is igaz, hogyha az idén áprilisban, az Európai Parlament által elfogadott Omnibus csomag jelentősen egyszerűsítette a cégekre vonatkozó beszámolási kötelezettségeket: a sok esetben értelmetlen megfeleléstől és több száz oldalas riportoktól a racionalitás, és a valós, nem pénzügyi kockázatok felmérése és kezelése irányába eltolva a folyamatokat.
De nézzük, hogy a gyakorlatban mit is tesz a Magyar Telekom a saját háza táján. Egyfelől a szabályozó előírja, hogy egy nagy cég minél inkább csökkentse a saját, mindennapi működéséből fakadó károsanyag-kibocsátását.
„Ezt leginkább az általunk felhasznált energiamixen keresztül tudjuk megtenni. Örömmel mondhatom, hogy 2021 óta a villamos energia igényünk 100 százalékát már megújuló termelésből tudjuk fedezni” – említette meg a kiindulópontot Szabó-Molnár Csilla.
A Magyar Telekom elkötelezett az energiaportfólió diverzifikálása és a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett. Ezzel párhuzamosan aktívan dolgozunk energiahatékonysági projektek megvalósításán, melyek célja az energiafelhasználás optimalizálása és csökkentése.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Kiemelkedő eredményt ért el például a cég az NRGmap rendszer bevezetésével a központi irodáikban. Ez a szoftveres megoldás hőtérképes elemzések segítségével optimalizálja a fűtési és hűtési rendszerek működését, jelentős energia-megtakarítást eredményezve. Majd rátért a digitális érettség témakörére, ami szintén zászlóshajója a Magyar Telekom digitalizációs, fenntarthatósági stratégiáinak. Ezek közül az ESG szakértő kiemelte a Netrevalók programot, ami az idősebb korosztály digitális fejlettségének és tudatosságának javítását célozza.
Szabó-Molnár Csilla megemlítette a Hello Szülő programot is, ami inspirációval, információval (cikkekkel, videókkal, podcastekkel), eszközökkel (Összhang kártyajáték) és megoldásokkal (Pályaorinentációs napok, családi napok) segít a szülőknek könnyebben boldogulni a hétköznapokban, és felkészülni a jövő ismeretlen kihívásaira például olyan – ma már megkerülhetetlen – témakörökben, mint az internetes biztonság. A Hello Biznisz program pedig a kkv-kat célozza, és egy olyan üzleti közösségi és információs platformot működtet, ami a vállalkozások fejlődését segítheti. Végezetül a Kraftlab-ról is beszélt, ami a fiatalokat segítő kreatív hub Debrecenben.
A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia egyik kulcsüzenete, hogy az Európai Unió, és így Magyarország számára is a körforgásos gazdaság megteremtése, folyamatos fejlesztése jelenthet igazi kitörési pontot a globális fenntarthatósági versenyben. A Magyar Telekom ebből a szempontból az elektronikai hulladéktermeléssel szemben veszi fel a kesztyűt, elsősorban a régi mobilok visszagyűjtését, és a készülékek felújítását célzó folyamataikkal.
A mobiltelefonok újra hasznosításában óriási potenciál rejlik fenntarthatósági szempontból. Ezt alátámasztva Szabó-Molnár Csilla néhány kevésbé ismert adatot is megosztott a közönséggel: a készülékek 90 százaléka újrahasznosítható, egy mobiltelefon pedig a periódusos rendszer 63 elemét tartalmazza. Tehát ahelyett, hogy kidobnánk a veszélyes hulladéknak számító készülékünket, érdemes azt visszavinni: apró erőfeszítés az egyénnek, mégis jelentős lépés a körforgásos gazdaság megteremtésében.
