Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok szerinti fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) életében is, amit a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által indított ESG felmérés is alátámaszt. A felmérés célja, hogy vizsgálja az ESG felkészülés útján elindult vállalkozásokat, különösen azokat, amelyek a Modern Mintaüzem Programban részt vesznek.
A válaszadók 90 százaléka kis- és középvállalkozás, amelyek különféle iparágakat képviselnek, mint például a fémmegmunkálás, alkatrészgyártás, szerszámgép-nagykereskedelem, orvosi eszközgyártás, valamint háztartási textília és konfekcionált textiláru gyártás.
Fontos kiemelni, hogy ez a kutatás nem az ESG-vel még nem foglalkozó vállalkozásokat kérdezte arról, hogy hallottak-e már a vállalati fenntarthatóságot kódoló három betűről, hanem kifejezetten azokat a vállalatokat vizsgálta, amelyeknek már van értékelhető múltjuk (track record) legalább az ESG bizonyos részterületein.
A vállalkozások közel háromnegyede már találkozott olyan helyzettel, ahol beszállítóként fenntarthatósági kérdőívet kellett kitöltenie a megrendelői felé. Ugyanakkor bármennyire is integrálták már a fenntarthatósági elveket cégstratégiájukba és működésükbe, a kkv-k közül mindössze egyetlen vállalkozás rendelkezett tapasztalattal a fenntarthatósági jelentés készítésében.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a vállalkozások kevesebb mint kétharmada rendelkezik olyan internetes felülettel, ahol kifejezetten a fenntarthatósági teljesítményüket, tevékenységeiket és vállalásaikat mutatják be – ezek azonban nem adnak teljes képet az adott cégről. Az ESG szoftverek használata nem elterjedt a cégek körében, ugyanakkor rendelkeznek olyan vállalatirányítási rendszerekkel, amelyek támogatják az ESG egyes részterületeit.
Fókuszterületként kezelik az energetikai és a hulladékgazdálkodási – körforgásos gazdasághoz kapcsolódó – megoldásokat, valamint a társadalmi pillérben a családbarát működést, a munkahelyi egészséget, a biztonságot és a munkavállalói elkötelezettség növelését. A vállalatirányítási pillérben mindenkinél az etikus üzleti magatartás kapott maximális prioritást.
A legtöbb területen még van bőven lehetőség fejlesztésre, kapacitásnövelésre. Nagyon ritka, hogy a fenntarthatóság vagy az ESG területének önálló felelőse legyen a cégeknél, akinek a munkaköri leírásában is szerepel ez a feladat. Szintén kevésbé elterjedt a vállalatvezetők vagy az alkalmazottak célzott ESG-képzési programban való részvétele. A külső fenntarthatósági tanácsadók igénybevétele sem jellemző, a cégek igyekeznek inkább a belső erőforrásokra támaszkodni.
Jó hír ugyanakkor, hogy többségük tartós civil együttműködésben vesz részt, és lehetőségeikhez mérten támogatják a helyi közösségeket.
Általánosan elmondható, hogy a fenntarthatósági intézkedések legtöbbször a tulajdonosi vagy cégvezetői elköteleződésből fakadnak, a számunkra legfontosabb értékek mentén. A fenntarthatósági intézkedések mögött ritkán van még integrált stratégia, jellemzőbbek az üzleti megfontolásból születő megoldások, például az energetikai költségmegtakarítások. A kockázatelemzés és stratégiaalkotás jellemzően hiányzik.
A vállalkozások igénylik a támogatást a valós helyzetkép felismerésében, az ESG-fejlesztési irányok azonosításában, a szállítói kérdőívek kitöltésében és a jövőbeni ESG-beszámoló elkészítésében.
Az MGFÜ tavasszal tervezi megosztani a legjobb gyakorlatokat a többi vállalkozással. A paletta várhatóan igen széles, a példák között szerepelni fognak körforgásos üzleti modellek, fenntartható építészeti megoldások, erős lokális együttműködések, befogadó és családbarát vállalati megoldások, környezetbarát, műanyagmentes csomagolások, valamint megújuló energia hasznosítási példák is.
Az ESG-vel kapcsolatos, vállalkozásokat érintő további információkért, beleértve a képzéseket és a szabályozási tudnivalókat, látogassanak el az MGFÜ által működtetett Vállalkozói Információs portálra: www.vali.hu/ESG.
Optimista hangok. 
