Az időjárási előrejelzések készítése óta 2025 januárja volt a legenyhébb az iparosítás előtti korszakhoz képest – írta a The Conversation magazin. Az átlaghőmérséklet 1,7 Celsius-fokkal haladta meg a sok-sok éves átlagot. Ez önmagában is elég riasztó hír a globális felmelegedésről, ám figyelembe kell venni, egy további körülményt.
Nevezetesen azt, hogy idén a La Ninának nevezett időjárási anomália érvényesült a Földön, aminek mérsékelnie kellett volna a hőmérsékletet. Úgy tűnik, az égiek nem kapták meg erről a tudományos megfigyelésről az értesítést vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a sok éves tapasztalatokat. Ezek alapját évszázadokkal ezelőtt perui halászok fektették le.
Fotó: Depositphotos
Megfigyelték, hogy a zsákmányuk jóval kisebb azokban az években, amikor az átlagosnál sokkal melegebb van. Elkeresztelték ezt az ideiglenes felmelegedést El Ninónak. A tudósok később kitalálták a magyarázatát. E szerint a Csendes-óceán egyenlítői térsége időnként jobban felmelegedik, mint szokott, ami felhevíti a felette lévő levegőt. Ez azután a fél világon felforgatja az időjárást: van ahol sok esőt, van ahol szárazságot okoz. Később az is kiderült, hogy van egy ellentétpárja, a La Nina. Ez olyankor alakul ki, amikor a Csendes-óceán egyenlítői öve hidegebb az átlagosnál. Ez némileg lehűti a felette lévő levegőt, megint csak változatos módon befolyásolva főként Észak- és Dél-Amerika, illetve Kelet- és Dél-Ázsia időjárását.
El Ninóból La Nina lett, de csak gyengécske
Az El Nino Dél-Amerikába szárazságot hoz, ami növelni az üvegházhatású gázok koncentrációját a levegőben. Ennek eredményeként ugyanis halványabb a növényi vegetáció, ami elnyelné a levegőből a szén-dioxidot. A La Nina esőket eredményez, ami kedvez a növényeknek. Nagyobb növekedésükhöz több szén-dioxidot vonnak ki a levegőből.
A Csendes-óceán térségében 2024-ben egy viszonylag gyenge El Nino időjárási anomáliából szintén gyenge La Nina alakult ki. A szakértők magyarázata szerint vékony volt az az öv az egyenlítő mentén, amely alacsonyabb hőmérsékletével hűtötte a levegőt. Ezért – amint az a különlegesen enyhe január bizonyítja – nem fejtett ki olyan hűtőhatást, mint szokott. A szakértők ebből azt a következtetés vonták le, hogy az emberek egyre kevésbé számíthatnak arra, hogy a természet segít nekik fékezni a globális felmelegedést. Az emberi tevékenység olyan erős hatást gyakorol a föld légkörére, hogy azt az átmeneti hőmérséklet-csökkenést hozó időjárási anomáliák nem tudják már ellensúlyozni. Az idei „forró” januárnak ugyan nem kell beindítania a riadójelzéseket, ám felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek magukra maradtak a klímaváltozás elleni harcban. Csak rajtuk múlik, hogy a technikai fejlődéssel és életmódjuk módosításával elkerüljék a klímakatasztrófát.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
