Dr. Bosnyák János, a Budapesti Corvinus Egyetem egykori rektorhelyettese és a Számvitel Tanszék vezetője volt, aki életének 45. évében, 2012-ben hunyt el. Emlékére a volt tanszéke kétévente emlékkonferenciát rendez, amelynek célja a számvitel, könyvvizsgálat és pénzügy területén felmerülő aktuális kihívások megvitatása. Az ESG témakörök az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak a konferenciákon, tükrözve a fenntarthatóság és a vállalatirányítás fontosságát a pénzügyi szektorban, és reagálva az idén elfogadott ESG törvény jelentési kötelezettségeire.
Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem
Az ESG rendelkezések
A magyarországi ESG szabályozás célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzése, összhangban az Európai Unió iránymutatásaival. Ezt a keretet a 2023. évi CVIII. törvény, közismert nevén az ESG törvény, határozza meg, amely 2024. január 1-jén lépett hatályba.
- Jelentéstételi kötelezettség: A törvény előírja a vállalatok számára, hogy fenntarthatósági célú átvilágítást végezzenek, és auditált ESG beszámolót készítsenek. Ez a kötelezettség először a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra vonatkozik a 2024-es pénzügyi évtől kezdődően, míg más nagyvállalatok és közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások számára a következő években válik kötelezővé.
- Hatósági felügyelet: A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) felelős a törvény végrehajtásának felügyeletéért, beleértve a részletszabályok kidolgozását és a megfelelés ellenőrzését. A hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől kerülhet sor.
- Részletszabályok: 2024 augusztusában hat rendelet jelent meg, amelyek pontosítják a törvény alkalmazásának részleteit. Ezek a szabályok széleskörű egyeztetések eredményeként születtek, és céljuk a hazai gazdaság érdekeinek szolgálata.
Fontos megjegyezni, hogy az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés két különböző adatszolgáltatási kötelezettség. Míg a fenntarthatósági jelentést az EU-s CSRD szabályozásnak való megfelelés miatt kell elkészíteni, addig az ESG beszámolót a magyar törvények írják elő.
Kihívások és lehetőségek az ESG jelentéstételben
Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a fenntarthatóság és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, ennek egyik meghatározó lépése pedig az ESG-jelentések kötelezővé tétele. A BDO Magyarország szakértői szerint a sikeres alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő felkészülés, hiszen az első kötelező jelentést 2026-ban kell leadni a 2025-ös pénzügyi év adatai alapján — emelte ki előadásában Veisz Ákos ügyvezető a BDO Magyarország ESG tanácsadója.
Fotó: Klasszis Média/Bózsó Péter
A szabályozás szerint azoknak a nagyvállalatoknak kell kötelezően ESG-jelentést készíteniük, amelyek közül legalább kettő teljesíti a következő feltételeket: 250-nél több alkalmazottat foglalkoztatnak, nettó árbevételük meghaladja a 20 milliárd forintot, vagy mérlegfőösszegük túllépi a 10 milliárd forintot. A jelentéstétel célja, hogy átlátható és mérhető adatokat biztosítson a fenntartható működésről, amelyet auditálni is szükséges. A vállalatoknak az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok (ESRS) alapján kell beszámolóikat elkészíteniük, amely tematikusan foglalkozik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőkkel.
Sok cég számára problémát okoz az, hogy a módszertani követelmények bonyolultak és időigényesek, a jelentéstételi információk pedig nem mindig egyértelműek. Az ESG megfelelés másik akadálya a kapacitáshiány, hiszen a jelentések elkészítése speciális szakértelmet és rengeteg erőforrást igényel. Egy átfogó ESG-jelentés elkészítése akár 200-300 munkaórát is felemészthet, és gyakran egy 30-40 fős csapat munkáját követeli meg.
A szakértők szerint a vállalatoknak már most el kell kezdeniük a felkészülést, hiszen a szabályozási elvárásoknak való megfelelés egy hosszú és összetett folyamat. A siker kulcsa egy jól meghatározott projektstratégia és egy dedikált csapat felállítása, amely biztosítani tudja az adatok összegyűjtését, feldolgozását és értelmezését. Emellett fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek azzal, hogy a fenntarthatósági jelentések nem csupán egy kötelező adminisztrációs feladatot jelentenek, hanem hosszú távon üzleti előnyhöz is juttathatják őket. A transzparens és megbízható ESG-adatok növelhetik a vállalatok iránti bizalmat, erősíthetik a márkaimázst, és akár versenyelőnyt is jelenthetnek a piacon.
Az ESG hatása a transzferárazásra
Szabóné Dr. Veres Tünde előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a vállalatok transzferárazási gyakorlatára. Az ESG megfelelés nem csupán szabályozási kötelezettség, hanem az adózás, a vállalatok működése és az értéklánc átalakulása szempontjából is új kihívásokat jelent.
Az ESG költségek – például a környezetbarát termelés vagy a felelős foglalkoztatás – , valamint a vállalatok fenntarthatósági stratégiájából következő ellátásilánc-változások befolyásolják a csoporton belüli árképzést, a nyereségelosztást és az alkalmazott transzferárazási módszereket. Ezáltal a transzferár dokumentációban is megjelennek az ESG szempontok.
Az előadás hangsúlyozta, hogy a transzparens ESG-jelentések nemcsak megfelelési kötelezettséget jelentenek, hanem az adókockázatok csökkentésében is szerepet játszanak.
Fenntarthatósági jelentéstétel: szabályozási elvárások és kihívások
Adorján Csaba és Ducsai Anita előadásában a fenntarthatósági jelentéstétel jogszabályi hátterét és a magyarországi szabályozási környezetet elemezték. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) az Európai Unió fenntarthatósági keretrendszerének két pillére, amelyek az átláthatóság növelését és a fenntarthatósági kockázatok mérséklését célozzák meg.
A CSRD elsősorban a jelentéstételi követelményekre fókuszál, míg a CSDDD a vállalatok átvilágítási kötelezettségét és a környezeti-társadalmi hatások csökkentésére irányuló intézkedéseket írja elő. A fenntarthatósági jelentések központi elemei közé tartoznak az üzleti modellek fenntarthatósági vonatkozásai, a vezetői felelősségvállalás, valamint a környezeti és társadalmi hatások értékelése.
Fotó: Klasszis Mádia/Bózsó Péter
Részvényalapú kifizetések és fenntarthatóság a hazai nagyvállalatoknál
A vállalati ösztönzőrendszerekben egyre nagyobb szerepet kapnak a részvényalapú kifizetések, azonban ezek fenntarthatósági célokkal való összekapcsolása még nem elterjedt. Kovács Lilla és Zanócz Anett előadásának célja annak vizsgálata volt, hogy a hazai nagyvállalatoknál alkalmazott részvényopciók és részvényjutalmak mennyiben tükrözik a fenntarthatósági szempontokat.
A 2021 és 2023 közötti adatok kvalitatív elemzése alapján a vizsgált szervezetek 53 százaléka alkalmazott részvényalapú kifizetési rendszert, azonban ezeknek nem volt közvetlen kapcsolata fenntarthatósági célokkal.
Érdekes megállapítás, hogy a részvényalapú ösztönzőrendszerrel rendelkező vállalatok átlagosan 2,1 százalékkal magasabb ESG minősítést értek el, ami arra utalhat, hogy ezek a vállalatok összességében jobban teljesítenek fenntarthatósági szempontból. A leggyakoribb teljesítménymutatók továbbra is az árbevétel, a részvényárfolyam és az EBITDA maradtak.
