Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási) elvei egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte, így Magyarországon is. Hazánkban az Európai Unió szabályozásai irányadók és bár az alkalmazást tekintve élen járunk az EU országok között, a legfrissebb hazai szabályozás jogi viszonylatban még jócskán fejlődőben van. Az ESG megközelítés célja, hogy a vállalatok működésük során a pénzügyi eredményesség mellett figyelembe vegyék és beépítsék a fenntarthatóságot, valamint a társadalmi felelősségvállalást hétköznapjaikba. 2023. december 12-én fogadták el a magyarországi ESG-törvényt, aminek értelmében a tőzsdei nagyvállalatoknak már a 2024-es évre vonatkozóan is fenntarthatósági célú átvilágítási és jelentési kötelezettségei vannak.
A nagyvállalatoknak, majd a kis- és középvállalkozásoknak a következő évektől kell fokozatosan beépülő kötelezettségekre számítaniuk, fenntarthatósági beszámolók, valamint a nagyvállalati vevőktől érkező beszállítói kérdőívek formájában. A Billingo, az egyik vezető online számlázó 1200 felhasználója körében végzett kiterjedt kutatása az ő felkészültségüket, ismereteiket és hozzáállásukat vizsgálta a témában.
Mérsékelt ismertség, pozitív jövőkép
A vállalkozások jelentős része – különösen a kisebb vállalkozások – még tájékozódik és információt gyűjt az ESG követelményekkel kapcsolatban, míg a közepes méretű vállalkozások 67 százaléka már megismerkedett az új ESG-rendelet tartalmának legalább körvonalaival. A mikrovállalkozások 61 százaléka, valamint az egyéni vállalkozók 64 százaléka még nincs tisztában a rendelet részleteivel, ám mivel a szabályozás rájuk egyelőre nincs hatással, 39 és 36 százalékos tájékozottságuk remek arány, tudatosságra vall.
A kutatási eredmények kapcsán Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója hozzátette:
„Nagyon fontos, hogy a vállalkozások nyomon kövessék az ESG szabályozással kapcsolatos változásokat, kötelezettségeket. Bár a szabályozás egyelőre nem érint mindenkit, a fenntarthatósági elvek mindannyiónk közös érdekét képezik. Ez a Billingónál is szívügyünk, így az erre vonatkozó ESG irányokat támogatjuk, de látszik, hogy ezek betartásában eszközökkel és információval is segíteni kell majd a vállalkozásokat annak érdekében, hogy ne adminisztrációs terhet lássanak a folyamatban, hanem lehetőséget. Ezt elérni pedig nem lesz kis kihívás. A kisvállalkozásoknak még bőven van ideje felkészülni, ám ezt jobb mielőbb elkezdeni annak érdekében, hogy a jövőbeni megfelelés biztosan könnyed folyamat legyen.”
A cégek 68 százaléka, akik nem tájékozódtak még az ESG szabályozás kapcsán, de ismerték a rendelet hátterét, fókuszát, ők pozitívan nyilatkoztak az ESG célokról, melyeknek jövőbeli alkalmazásától főként ügyfélelégedettséget, hírnevük javítását és jobb piaci pozíció megszerzését várják.
„A KAVOSZ Zrt., a KAVOSZ E-Green Zrt. valamint a nemrég megalakult ESG Szövetség is fontos feladatának tekinti a hazai KKV szektor ESG ismeretinek bővítését és az ebben rejlő lehetőségek azonosítását, hiszen ma még a legtöbb vállalkozás csak egy újabb adminisztrációs teherként tekint erre” - mondja Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Billingo kutatási kezdeményezésére reagálva. „Az elmúlt időszakban több felmérést is végeztek ezen szervezetek is, melynek eredményeképpen visszaigazolásra került, hogy továbbra is nagy az ismerethiány a hazai KKV-k körében. A KAVOSZ cégcsoport és az ESG Szövetség fontos küldetésének tekinti, hogy minden támogatást megadjon a vállalkozásoknak és biztosítsák a soft landinget” - tette hozzá Krisán.
A legnagyobb kihívás
Azon vállalkozások körében, akik foglalkoznak már az ESG alkalmazásával, a kihívásokra helyeződik a hangsúly, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a szempontokat ismerők 39 százaléka információhiányból érkező nehézségekkel nézett szembe a bevezetés során. Ennél jobb hír, hogy a válaszadók 74 százaléka valamilyen szempontból (márkakép javulása, ügyféligényeknek való megfelelés, működési költségek csökkenése, munkavállalói elköteleződés fokozása, erősödő piaci pozíció, tőkebevonási előnyök) tapasztalt már előnyöket az ESG szemléletének alkalmazása következtében.
Aki ismeri, az látja az előnyeit
Azok a vállalkozások, akik már aktívak ESG téren, ott főként (56 százalékban) a környezeti fenntarthatóság szempontjait alkalmazzák. A kutatás rávilágít a mikrovállalkozások és a kisvállalkozások nyitottságára a téma kapcsán:
„Bár a körükben még kevesen alkalmazzák az ESG szempontokat – és azt valószínűleg nem a szabályozás hatására teszik, hanem kiemelkedően tudatosak –, a mikrovállalkozások jellemzően a környezeti fenntarthatóság területén (44 százalék) találták hasznosnak a szempontokat, míg a kisvállalkozások inkább a vállalatirányításra fókuszálnak (67 százalék)” – egészítette ki Sárospataki Albert.
Tomaj Zsófi, a Vantage Point fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője megerősítette:
„A vállalatoknak a jogszabályi kötelezettségen túl is érdemes figyelniük az ESG-re, mert ez egy lehetőség a fenntarthatóbb és versenyképesebb jövő építésére. Azok a vállalkozások, amelyek időben felkészülnek, jelentős üzleti előnyökre tehetnek szert a piacon. Érdemes a vállalat saját működésének és környezeti hatásainak alapos felmérésével kezdeni, mert ez alapozza meg a stratégiai tervezést és az ESG célkitűzések megfogalmazását.”
Növekvő információigény
A kutatás végkövetkeztetése szerint a magyar vállalkozások, különösen a kisebbek, további tájékoztatást igényelnek ahhoz, hogy teljesen megértsék az ESG jelentőségét és annak üzleti előnyeit. A válaszadók 55 százaléka világos, érthető és részletes tájékoztatást igényel az ESG szabályozásokkal kapcsolatban, 15 százalékuk pedig egyenesen teherként éli meg az új előírásokat.
Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) ESG csoportjának vezetője hozzátette:
„Az ESG és a versenyképesség között közvetlen kapcsolat áll fenn. A nagyobb vállalatok, akik már megfogalmaztak vagy éppen kialakítanak ESG célokat, olyan beszállítókat keresnek, akik ezen céljaik mielőbbi eléréséhez hozzá tudják segíteni őket. Transzparens, saját működésüket jól ismerő, környezetüket kevéssé terhelő innovatív cégekre és vállalkozásokra van szükség, mely szempontoknak már a kkv-szektorban is meg kell jelenniük a közeljövőben.”
