A Talks & Wine – Fenntarthatóság 2025 klubrendezvényen szakértők előadások és panelbeszélgetések keretében járták körül a Fenntarthatósági Jelentés, a Taxonómia, az Átvilágítási Direktív és a magyar ESG törvényi szabályozás legfrissebb változásait, különös tekintettel az EU Omnibusz egyszerűsítési csomagra, amely éppen az esemény napján jelent meg.

A rendezvényen Lukács Ákos, az EY partnere tartott keynote előadást az EU Omnibusz csomagról, majd egy kerekasztal-beszélgetés keretében a résztvevők megvitatták az új szabályozás várható hatásait.

A panelbeszélgetés további résztvevői Buru Éva, Moore Hungary, Fehér Sándor, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség és Nagy Gréta, Dandelion Kft. voltak.

Az esemény végén a résztvevők egy pohár bor mellett kötetlen beszélgetés során oszthatták meg tapasztalataikat és véleményüket a fenntarthatósági szabályozások jövőjéről.

Az uniós bürokráciacsökkentő bejelentés

„Röviden: versenyképesebb Európát kell építenünk” – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, miközben szerdán bemutatta a beígért úgynevezett Omnibusz csomagok sorozatának első részét, amelyek célja, hogy megfeleljen a Bizottság azon célkitűzésének, hogy legalább egynegyedével csökkentse az Európában működő cégek bürokráciáját — írta az Euronews.

Az alelnök, előre igyekezett elhárítani a kritikákat a Zöld Megállapodás szabályozásának visszavonása miatt, mondván, hogy a változtatásokat „a geopolitikai helyzet drámai átalakulása” indokolja.

Az Európai Unió fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének (CSRD) hatálya alól ötből négy vállalat kikerül, így csak Európa 10 ezer legnagyobb cége marad köteles közzétenni környezeti lábnyomukra és az éghajlatváltozással összefüggő kockázatokra vonatkozó adatokat pénzügyi jelentéseik mellett — emelte ki.

Dombrovskis ragaszkodott ahhoz, hogy az EU „egyszerűsítési programja” nem jelenti a deregulációt. „Nem változtatunk a Green Deal céljainkon és céljainkon” – mondta. A jelentéstételi követelmények könnyítése segíti azokat „hatékonyabb és veszteségmentesebb módon” teljesíteni.

A friss Omnibusz csomag

A friss Omnibusz Csomag elemeinek áttekintést Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletága partnere előadása mentén vázoljuk fel.

Az Európai Bizottság Omnibusz csomagja egy közleményt és a jogalkotási felülvizsgálati javaslatokat foglalja magába. A Bizottság 2025-ös munkaprogramja szerint több omnibusz felülvizsgálati csomag is várható még, amelyek célja a fenntarthatósági szabályozás egyszerűsítése és a befektetések elősegítése. A javaslatra a Bizottság gyorsított eljárást (fast track) javasol majd a módosított rendelkezések átültetésére.

A szerdai csomag főbb elemei:

• Irányelvjavaslat az Audit Irányelv, a Számviteli Irányelv, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv és a Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv módosítására. (Omnibus I – COM(2025)81)
• Javaslat bizonyos jelentéstételi követelmények alkalmazásának elhalasztására a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvben, valamint a Vállalati Fenntarthatósági Due Diligence Irányelv átültetési határidejének és alkalmazásának módosítására. (Omnibus I – COM(2025)80)

Felhatalmazás az Európai Bizottság felhatalmazása, hogy tervezetet dolgozzon ki a:

• a Taxonómiai Közzétételi Felhatalmazáson Alapuló Jogszabály, valamint a
• a Taxonómiai Éghajlati és Környezeti Felhatalmazáson Alapuló Jogszabályok módosítására

Valamint rendeletmódosítási javaslatok:

• az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus módosítására
• az InvestEU Rendelet módosítására

A csomag kidolgozásához vezető út

• EU Zöld Megállapodás: Az EU Zöld Megállapodás részeként több fenntarthatósági jogszabály került bevezetésre, amelyek célja a környezeti, társadalmi és kormányzati (ESG) célok elérése.
• Draghi Jelentés: 2024. szeptember 9-én megjelent Draghi jelentés kiemelte az EU fenntarthatósági jogszabályainak felhalmozódásának potenciális hatását az EU versenyképességére, és javasolta az egyszerűsítést.
• Versenyképességi Iránytű: 2025. január 29-én az EU Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely a jogszabályok egyszerűsítését és az európai versenyképesség javítását célozza.
• Bizottság Munkaprogramja 2025: A 2025. február 12-én közzétett bizottsági munkaprogram hangsúlyozza az EU fenntarthatósági szabályozási környezetének egyszerűsítésének fontosságát.

Az Omnibusz Egyszerűsítési Csomag vitás kérdései

A javaslat elfogadásának időkerete továbbra is bizonytalan, de ha a szokásos jogalkotási folyamatot követi, éveket vehet igénybe, mire hivatalosan hatályba lép. A fenntarthatósági szabályozás összetettsége és az uniós tagállamok eltérő prioritásai miatt a végleges változat jelentős módosításokon mehet keresztül — írja a Normative.

Bár az Omnibusz Csomag részletei még formálódnak, üzleti hatásai már most élénk viták tárgyát képezik. Az alábbiakban a legfontosabb vitás pontokat mutatjuk be, azok eredetével és várható alakulásával.

A jelentési kötelezettség küszöbértékének emelése 1000 főre

Az egyik javaslat szerint a CSRD és CSDDD jelentési kötelezettségét meghatározó alkalmazotti létszámküszöb 250-ről 1000 főre emelkedne. Ha elfogadják, a 1000 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek mentesülnének e követelmények alól.

Az ötletet az Európai Néppárt (EPP), az Európai Parlament legnagyobb politikai frakciója vetette fel, azzal érvelve, hogy a fenntarthatósági jelentési kötelezettségek csak a legnagyobb vállalatokra való korlátozása csökkentené a bürokráciát és javítaná az uniós versenyképességet.

Bár az EPP támogatja ezt az elképzelést, számos más politikai frakció is részt vesz a vitában, és a végleges döntést az Európai Bizottság alternatív javaslatai is befolyásolhatják.

A megfelelési határidők elhalasztása

Felmerült a CSRD és CSDDD kötelezettségek határidejének 1-2 éves elhalasztása, az új határértékbe beleeső nagyvállalatok számára, a KKV-kat végleg kivennék ezen hatálya alól a jogalkotók.

Németország és Franciaország nyíltan támogatja a határidő eltolását, mivel attól tartanak, hogy a KKV-k nem tudják tartani a jelenlegi ütemezést.

Az EU Tanácsában a döntésekhez minősített többség kell, vagyis legalább a tagállamok 55 százalékának, az EU lakosságának pedig 65%-át kell képviselnie. Bár Németország és Franciaország befolyásos tagállamok, önmagukban nem elegendőek a változtatások elfogadásához. A tárgyalások még korai szakaszban járnak, így nem biztos, hogy a késedelem megvalósul.

Fenntarthatósági jelentésekbe fektetett „halott” pénzek

Az üzleti szereplők aggódnak, hogy az Omnibusz Csomag alááshatja a jogbiztonságot, ha újranyitja a CSRD, CSDDD és az EU Taxonómia szabályozásait. Sok vállalat jelentős forrásokat fordított a megfelelésre, és attól tartanak, hogy az új módosítások miatt munkájuk elértéktelenedhet, tovább növelve a szabályozás végrehajtásának komplexitását.

Az aggodalmat nagy európai vállalatok, köztük Nestlé, Unilever, Mars és Primark, valamint iparági szövetségek vetették fel egy nyílt levélben. Ebben azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy ne módosítsa a meglévő fenntarthatósági jogszabályokat, mert a politikai stabilitás kulcsfontosságú a hosszú távú üzleti tervezéshez.

Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy az Omnibusz Csomag ne módosítsa az alapvető szabályokat. Ursula von der Leyen bizottsági elnök 2024 novemberében megerősítette, hogy a csomag célja a szabályozások átfedéseinek csökkentése és az ellentmondások megszüntetése, de a CSRD, CSDDD és az EU Taxonómia lényegi tartalma változatlan marad.

Még minden változhat

Bár ezek a viták meghatározzák az Omnibusz Egyszerűsítési Csomag alakulását, még semmi sincs véglegesítve. A javaslat hosszú tárgyalási folyamaton megy keresztül, és a végleges változat jelentősen eltérhet a jelenlegi tervektől. Az EU jogalkotási folyamata során minden módosítást alaposan átvizsgálnak, így az elfogadás előtt további változások várhatók.