Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?

Megatrend – nagyon jól hangzó kifejezés, de mit is jelent tulajdonképpen?

Először is fontos tisztázni, mi is a ciklikus és a strukturális trendek közti különbség. Nálunk, a VIG Alapkezelőnél a befektetési döntéshozatal mindig egy befektetési óra alapú elemzéssel kezdődik, ami ad egy jó fogódzót arra, hol is vagyunk most a gazdasági ciklusban, tehát recessziós, fellendülési, túlfűtött, vagy éppen stagflációs ciklusban vagyunk, és hogy ebben az adott ciklusban melyik eszközosztály, és ezen az eszközosztályon belül melyik szektorok teljesíthetnek jól. A legtöbb abszolút hozamú és total return alapunk pontosan pont ezzel foglalkozik, hogy azokat az eszközosztályokat és azon belül szektorokat választja ki, amelyek az adott gazdasági ciklusban prosperálóak lehetnek.

Ehhez képest a Megatrend alapunk stratégiája nagyjából ennek az ellenkezője, tehát ott nem a ciklikus, hanem a strukturális trendekre összpontosítunk. A megatrend definíciója is az, hogy a normális gazdasági ciklusokon túlnyúló, általában globális, az egész világot érintő, megkerülhetetlen folyamat.

Milyen megatrendek működnek most a világban?

A VIG Alapkezelőnél a megatrendeken belül három fő, nagy kategóriát különböztetünk meg. Az első a technológia és innováció fókuszú megatrendek, ilyen például – amiről mostanában mindenki beszél – a mesterséges intelligencia, de ilyen a kiberbiztonság, az e-sport, a közösségi média, a robotika, vagy akár az e-mobilitás is.

A második nagy kategóriába a társadalmi és demográfiai megatrendek tartoznak, ilyen például a népesség növekedése vagy elöregedése, a különböző generációk megváltozott fogyasztási szokásai, vagy akár az egészséges életmód népszerűsödése, az egészségügyi innovációk előretörése.

A harmadik fő kategória pedig a környezeti megatrendek, ide tartozik a klímaváltozás, vagy a zöld energiához kapcsolódó erőforrások szűkössége, gondoljunk itt például a rézhiányra, a lítium vagy mondjuk az urán kitermelésére.

Ez tehát a három fő kategória, amit képviselünk. Van egy befektetési alapunk (VIG Megatrend), ami mind a hármat összefogja, illetve idén elindítottunk három különálló részvény alapot, amik külön-külön csomagolnak be 1-1 fő megatrend kategóriát. Azaz a technológiai és innováció fókuszú trendeket tömörítő alapunk a VIG InnovationTrend alap, a társadalmi és demográfia trendeket megjátszó alapunk a VIG SocialTrend Részvény alap, míg a környezeti megatrendekre pedig a VIG GreenTrend nevű befektetési alapot indítottuk el, ez utóbbi különleges, mivel ez az első Magyarországról kezelt, SFDR 9-es (sötétzöld) befektetési alap.

Tegyük fel, hogy helyesen azonosítottunk megatrendeket. De hogyan lehet ebből pénzt keresni? Hogyan lehet megtalálni azokat a cégeket, befektetési lehetőségeket, amelyek aztán tényleg profitálnak ezekből a mélyreható, globális változásokból?

Induljunk ki abból, hogy egy befektető, aki valamilyen stukturális trendbe fektetne, az mit tehet? Van a palettán rengeteg tematikus részvény ETF [Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett alap], csakhogy ezeknek rengeteg a hátrányuk. Az első az, hogy egy ilyen tematikus ETF-be fektetve valójában egyetlen al-almegatrendbe, de még inkább egyetlen szektorba, egyetlen kis iparágba fektetünk be, így a diverzifikáció nagyon lecsökken.

Ráadásul egy ilyen ETF több száz, nagyjából egyenlő súlyozású részvényből áll. Vegyük például a luxuscikkek iparágát. Valójában ennek a szektornak a bevétele 3-4 nagy szereplőnél összpontosul, és ha valaki a luxuscikk-megatrendbe akar fektetni, akkor igazából azokat a vállalatokat akarja megvenni, amelyek a legjobban részesednek az iparág fellendüléséből, de ehhez képest az ezt tömörítő ETF mégis több száz, nem is erre a piacra összpontosító, rossz minőségű vállalatot is tartalmazhat

De ugyanez a helyzet a felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalatok esetében – az iparági árbevétel túlnyomó része a Microsoftnál, Amazonnál, Google-nél és az Oracle-nél összpontosul, de az ETF mégis több száz elemű, és ezzel olyan vállalatokat is tartalmaz, amelyek nem is arra a kiválasztott altrendre adnak kitettséget. De említhetném a megújuló energiák területét is – ott az iShares megújuló energia ETF esetében az történt, hogy gyakorlatilag már az ETF-be befolyó pénz kreált buborékot, ezért kibővítették az elemszámot több százra. Csak így már nem teljesen ugyanazt a tematikát veszi meg a befektető.

Nagyon fontos tehát, hogy nem elég egyetlen ETF-et megvenni, hanem meg kell nézni, hogy mi a belső struktúrája ezeknek, és kiválasztani az egyedi részvényeket, amelyek tényleg vezető szerepet töltenek be az adott iparágon belül. És ez pontosan az, amint mi a Megatrend alapunkban csinálunk: egyrészt sok megatrendet tartunk egyszerre az alapunkban és aktívan rotálunk ezek a trendek között, ráadásul nem csak megveszünk egy adott iparágat, hanem azon belül is kiválasztjuk azokat a részvényeket, amelyek a legprosperálóbbak lehetnek az iparágon belül.

Mit jelent az, hogy rotálni a trendek között?

Arra jöttünk rá, hogy a megatrendekre nagyon jól ráillik a Gartner hype-ciklus görbéje. A megatrendek hosszú távon fejtik ki hatásaikat, de rövid távon három szakaszra lehet osztani azt a trend erősségének függvényében. Az első a hype-szakasz, amikor a várakozások a valóságtól elrugaszkodottá válnak. Ezt viszont egy kijózanodási szakasz követi, majd ezután lépünk csak be egy stabil növekedési szakaszba.

Ha egy befektető például az elmúlt három évben megvett egy megújulóenergia-részvényt vagy egy ETF-et, akkor ő hype-szakaszban szállt be, és sajnos a kijózanodás-szakaszt is átélte. Ugyanilyen volt a 2000-es években a dotcom-buborék, ahol egy nagyon nagy hype-szakasz után jött a gyors kijózanodás, de azóta látjuk, hogy a stabil növekedési szakaszban vannak az internetes cégek részvényei.

A Megatrend alapunkban mi a trend erősségétől, attól függően, hogy éppen hol tart a Gartner hype-ciklus görbén, rotálunk a trendek között, és a legtöbbet a stabil növekedési szakaszba fektetünk, és próbáljuk elkerülni azokat, amelyek éppen a hype-szakasz legtetején vannak, és ezen belül is kiválasztani a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező részvényeket.

Hogyan lehet ezeket megtalálni? Egy új, felívelő szakaszban tartó technológia körül rengeteg új cég jelenik meg, honnan lehet tudni, melyek lesznek a hosszútávon is sikeresek?

Egyrészt sok iparági elemzéshez, tanulmányhoz is van hozzáférésünk, amelyek segítenek a trendek előszűrésében. Másrészt az elmúlt években kifejlesztettünk több elemzési eszközt is. Van például egy fundamentumokat vizsgáló valuation modellünk, illetve egy széleskörű trendkövető technikai eszköztárunk is, amelyek segítenek értékelni nekünk a trendeket.

Vegyük például a mesterséges intelligencia területét. Mi a mesterséges intelligencia befektetéseket is négy csoportra osztjuk. Az első ilyen csoport, a lehetővé tevő vállalatok, ilyen például ugye az Nvidia, vagy akár a többi ilyen chipgyártó, berendezést gyártó vállalat, amelyek olyan terméket nyújtanak, amivel lehetőség van mesterséges intelligenciát építeni.

A következő ilyen csoportba, azok a vállalatok tartoznak – szokták őket hiperskálázóknak is hívni,  amelyek nagy, felhőalapú számítástechnikai infrastruktúrával rendelkeznek, ezek azok a vállalatok akik tömegével veszik éppen a MI chipeket, és ők azok, akik feltanítják ezeket a nagy nyelvi modelleket.

Mivel a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek képzése és futtatása jelentős számítási teljesítményt igényel, mondhatjuk, hogy az első két réteg az AI izomereje, akik az AI infrastruktúrát képviselik. Ezeket nem lehet megkerülni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések esetén.

Az első két kategória tehát az MI létrehozásával foglalkozik. A következő kategória viszont már a használatából profitál, ilyenek például egyes szoftvercégek. És mi azt gondoljuk most, hogy ezekben a szoftvergyártó vállalatokban sokkal nagyobb lehetőség van. Tehát ha a Gartner hype-ciklus görbére visszagondolunk, akkor én azt gondolom, hogy az első két kategória, már sokkal inkább a Hype-szakasznak a tetején járhat, miközben még szoftvergyártók esetében kevésbé árazzák a mesterséges intelligenciának a pozitív hozadékát.

Illetve van a negyedik kategória, ahol meg még egyáltalán nem árazzák a mesterséges intelligenciát, ilyenek azok a cégek, amelyek hosszútávon tudnak produktivitást növelni az MI segítségével, akár gondolhatunk a Walmartra például, amely az Egyesült Államok legnagyobb munkaadója, 1,6 millió embert foglalkoztatnak, és már kísérleteznek olyan MI-alapú kamerarendszerekkel, amelyek figyelik a polcok ürülését és automatikusan berendelik az árukat. Tehát kevesebb megrendelés-rögzítőre, kevesebb raktárosra lesz szükségük. És nagyon sok ilyen iparág van, amely közvetetten tud haszonélvezője lenni a mesterséges intelligencia fejlődésének.

Vagy ott van mondjuk az elhízás elleni készítmények piaca. Ez egy hatalmas piac, és valahol a hype-szakaszban tartanak ezek a cégek, de még nem a tetején. A jövőben tabletta formában is elérhetők lesznek ezek a készítmények – ez azért fontos, mert nemcsak a hatóanyagból, de az injekciós eszközökből is hiány volt. Közben jönnek ki a kutatások, amelyek szerint nemcsak a fogyást segítik elő ezek a készítmények, hanem nagyon sok más betegség esetében is használhatóak.

A Megatrend alapokon kívül is jól teljesítenek a VIG alapjai, tavasszal a Privátbankár Klasszis 2024 díjátadóján két kategóriában is bekerültek a legjobbak közé.

Nagyon örültünk a díjaknak, főleg azért, mert a Feltörekvő Piaci ESG Részvény alapunk esetében a Legjobb Feltörekvő Piaci Részvény Alap kategóriában elnyert díj is megerősített bennünket abban, hogy jól sikerült az alap átalakítása, stratégiai módosítása. A Feltörekvő Piaci ESG Részvény alap nemcsak Magyarországon, de az egész régióban egy nagyon unikális termék, mert a VIG Group befektetési politikája kimondta, hogy nem fektethetünk már kínai vállalatokba. Azon kívül, hogy Kínában strukturálisan is sok problémát látunk, a kizárás elsődlegesen a politikai kockázatok emelkedése miatt történt, ezen belül is a Tajvannal szembeni potenciális támadás kockázata miatt, amely bekövetkezésére ugyan kis esélyt látunk, de ha mégis bekövetkezne, hasonlóan az orosz helyzethez, szankciók kiszabását okozná a kínai eszközökre, és ezt a kockázatok a VIG Group nem akarja futni.

Mi ezt a helyzetet egy lehetőségként kezeltük, és ezt az alap szempontjából úgy oldottuk meg, hogy miután Kína nagyjából 30 százalékkal szerepel a feltörekvő piaci indexben, mi ezt kiszedtük, és olyan fejlett piaci vállalatokkal helyettesítettük, amelyeknek az árbevétele mégis nagy részt a feltörekvő piacokról származik. Tehát gyakorlatilag egyfajta hibrid megoldást alkalmaztunk: az alapunk 70 százaléka még mindig feltörekvő piaci (Kína nélkül) részvényekben van befektetve, 30 százaléka pedig olyan fejlett piaci vállalatokba, amelyeknek az árbevételének a jelentős része a feltörekvő piacokról származik.

És hát az, hogy tavaly kihagytuk a Kínát a befektetési stratégiából, ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult, mert láttuk, hogy Kína hogyan teljesített tavaly, míg a másik oldalon a fejlett piaci könyv is nagyon jó teljesítményt ért el.

A másik díjazott alapunk, a Panoráma alap pedig egy abszolút hozamú alap, de mégis van egy stratégiája. Mégpedig az, hogy itt az infláció növekedéséből kívánunk profitálni olyan időszakban, amikor az infláció növekszik. Ezt az alapot is átalakítottuk 2020-ban, és ezzel az új ráncfelvarrt stratégiával mentünk tovább, ami nagyon jól teljesített az elmúlt három-négy évben is, amikor ugye láthattuk, hogy az infláció hogy felfutott, és pont azok az eszközök teljesítettek különösen jól, amelyekre az infláció jó hatással van, például a commodity eszközosztály.

De azért is örülünk nagyon ennek a díjnak, mert a tavalyi év már az infláció lecsengéséről szólt, és még ebben az időszakban is sikerült jó teljesítményt elérni egy inflációs stratégiával. Amikor éreztük, hogy az infláció fordul, akkor vissza tudtuk vágni ezeknek a proinflációs stratégiáknak a súlyát, és így is tudtunk még csökkenő inflációs környezetben is egy jó hozamot generálni.

A Privátbankár az Év ESG Alapkezelője 2024 gáláján is rangos díjat kapott a VIG: a Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott ESG Alap kategóriájában első helyen végzett a VIG Maraton ESG Abszolút hozamú alapjuk. Minek köszönhető ez a siker?

Ennek a díjnak örültünk az egyik legjobban, hiszen az elmúlt két évben sikerült elnyernünk az Év hazai ESG Alapkezelője díjat is, így ez az újabb díj megerősített bennünket abban, hogy fenntarthatósági tematikákban vezető szerepet tudunk betölteni a piacon.

A VIG Maraton alap stratégiáját is kissé átalakítottuk 2023 év elején, a fundamentális elemzés mellett fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve hozzuk meg a befektetési döntéseinket, illetve elmozdultunk a feltörekvő piacok felől a fejlett piacok irányába. A VIG Maraton Alap új befektetési stratégiája a fenntartható értékteremtésre épül, célunk egy olyan aktívan kezelt, jól diverzifikált portfolió kialakítása, amely mind a fenntarthatósági kritériumokat, mind pedig a benne lévő eszközök fundamentumait figyelembe veszi. Aktív részvény- és kötvénykiválasztás segítségével próbáljuk elérni az Alap pénzügyi és fenntarthatósági céljait, például a részvénykiválasztás alapja a fenntartható növekedés, olyan vállalatok részvényeit választjuk ki, melyek mind pénzügyileg, mind az ESG kockázatok tekintetében kiemelkedő teljesítményre képesek, ezzel tartósan részvényesi értéket teremtve.