A világörökséget sem kímélik az izraeli és amerikai légicsapások Iránban

A történelem viharait kiállt, nagyhírű, a kulturális örökséghez tartozó épületek súlyos csapásokat szenvednek az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen vívott háborújában – adta hírül a The New York Times.

Iszfahánban, amely Irán harmadik legnagyobb városa, az izraeli légicsapások számos féltett kulturális emléket megrongáltak az iráni Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium szerint.

A minisztérium által közzétett fotók és videókon az látszik, hogy az Ali Kapu-palota (Nagy Kapu-palota), valamint a Sehel Szotun-palota (Negyven Torony-palota) és a kert súlyos károkat szenvedett.

A hétfői robbanási hullámok az ezeréves, legendás Jameh-mecset türkizkék csempéit is leverték, a minisztériumi fényképeken pedig hatalmas füstfelhő látható az épület mögött. A mecset élénk színű minaretjeivel és perzsa kalligráfokkal borított kupoláival a perzsa és iszlám építészet gyöngyszemeként ismert.

A minisztérium szerint a hétfői iszfaháni csapások egy héttel azután történtek, hogy egy másik kulturális ikon, a teheráni Golesztán-palota súlyosan megrongálódott egy belvárosi rendőrőrs elleni támadás során. A 14. századból származó épület híres tükörcsarnoka összetört, kertjét pedig törmelék borította be a közzétett fotók és videók szerint.

Az izraeli katonai csapások Iszfahánban a kormányzói épületet célozták meg, ugyanakkor számos kulturális nevezetesség is a közelben található.

Hadüzenet a perzsa civilizáció ellen?

A rakéták által megrongált híres történelmi helyszínek képei sok iránit felháborítottak. „Számomra az ősi műemlékek ugyanolyan fontosak, mint az emberi életek, mert összekötnek a múltammal” – írta Mojtaba Najafi iráni tudós egy bejegyzésben. „És a pusztításuk azt jelenti, hogy az emlékemet is lerombolják.”

Iszfahán kormányzója, Mehdi Jamalinezsád barbárnak nevezte a városa elleni támadásokat. „A világ legősibb civilizációs szimbólumait veszik célba a legfejlettebb fegyverekkel” – írta egy közösségi médiás bejegyzésben.

„Ez hadüzenet egy civilizáció ellen” – érvelt Iszfahán kormányzója. -„Egy kulturálatlan ellenség nem törődik a kultúra szimbólumaival. Egy történelmet nem ismerő ország nem tiszteli a történelem jeleit. Egy identitás nélküli ország nem tulajdonít értéket az identitásnak.”

Egy iráni geológus, aki évekig Iszfahánban dolgozott, a Guardiannek továbbított üzenetében kiemelte, hogy az ősi főváros különösen sebezhető. „Iszfahánt régóta támadja alulról a földsüllyedés, amely elpusztítja a Szafavida-korabeli építményeket, most pedig felülről támadják az amerikaiak” – mondta a geológus. – „Úgy tűnik, Iszfahánnak ma kevesebb barátja van, mint valaha.”

Az irániak felháborodásába szomorúság és félelem vegyül. „Mi történt azokkal az (amerikai) állításokkal, hogy ez a rezsim elleni háború, és nem Irán és nem a népe elleni?” – kérdezte a 36 éves teheráni Laleh, akit telefonon ért el a New York Times. – „Hazudtak.”

Az UNESCO aggódik

Az ENSZ kulturális ügynöksége, az UNESCO szerdán felszólította az összes felet, hogy védjék meg a régió kiemelkedő kulturális helyszíneit. Megállapították, hogy Irán 29 világörökségi helyszíne közül négy megrongálódott az Egyesült Államok és Izrael által indított háború kezdete óta – írja a Reuters.

„Az UNESCO mély aggodalmát fejezi ki az ellenségeskedés számos világörökségi helyszínre gyakorolt ​​közvetlen hatása miatt” – mondta Lazare Eloundou Assomo, a Világörökség Központ igazgatója, aki aggódik az izraeli, libanoni és a Közel-Keleten található más helyszínekért is.

Az amerikai-izraeli csapásokban megrongálódott teheráni Golesztán-palota tanúskodik Irán civilizációjának 19. századi nagyszerűségéről, tette hozzá.

Az UNESCO globális kultúra védelmével foglalkozó ágának szóvivője, Monia Adjiwanou elmondta, hogy szervezete több iráni világörökségi helyszínen is igazolni tudta a károkat. Ezek közé tartoznak – a fentieken kívül – a Khorramabad-völgy őskori lelőhelyeinek közelében található épületek.

Az UNESCO a múlt héten kiadott nyilatkozatában kijelentette, hogy „a kulturális javakat a nemzetközi jog védi”. Közölte, hogy felvette a kapcsolatot az iráni konfliktusban részt vevő összes féllel, és megosztotta a világörökségi listáján szereplő helyszínek, valamint a nemzeti ereklyék földrajzi koordinátáit abban a reményben, hogy ezeket megkímélik.

„Ezek a helyszínek olyan történelmi emlékeket hordoznak, amelyek túlmutatnak az ideológián” – mondta Naghmeh Sohrabi történész, az amerikai Brandeis Egyetem Közel-keleti Tanulmányok Központjának kutatási igazgatója. – „Ezek élő, életet adó emlékek a szépségről és az alkotásról, nemcsak az irániak, hanem a világon mindannyiunk számára.”

A Falak ol-Aflak vár

Vasárnap egy ősi dombtetőn álló vár és laktanya, amelyek a 3. századtól a 7. századig tartó szászánida korból származnak, is súlyosan megrongálódott egy légicsapásban az iráni Kulturális és Turisztikai Minisztérium szerint.

A csapások Lorestan tartomány kulturális minisztériumát célozták meg, elpusztítva az épületet, de a robbanások megrongálták a várat és két múzeumot is.

A vár – bár nem szerepel az UNESCO világörökségi listáján – Irán kulturális örökségi helyszíneinek felsorolásában megtalálható.

Kék zászlók

Az iráni Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium közölte: a nemzetközi háborús protokollnak megfelelően kék zászlókat helyezett ki minden kulturális és örökségvédelem alá tartozó helyszínre, hogy jelezze az izraeli és amerikai vadászrepülőknek a védettségüket.

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy nem célozta meg közvetlenül ezeket a kulturális helyszíneket, ugyanakkor nem válaszolt a közeli célpontok elleni csapások következtében megrongálódott kulturális helyszínekkel kapcsolatos kérdésekre.

Olyan helyek károsodnak vagy akár tűnhetnek el, amelyek mindeddig a történelem felfordulásai ellenére is talpon maradtak. Átvészelték az évszázadok különböző uralkodóit, invázióit, puccsait, a második világháborút, az iszlám forradalmat, a nyolc évig tartó iraki háborút és a jelenlegi kormány elleni felkeléshullámokat is – az amerikai-izraeli támadás viszont a pusztulásukat jelentheti.