Filmturizmus Magyarországon – járt már a Tony Curtis kávézóban?

A témához kapcsolódva rendezték meg – először Magyarországon – az I. Filmturisztikai Tudományos Konferenciát Sárospatakon. Hogy miért pont itt, arra világos választ kaphatunk, ha beleássuk magunkat a film, mint műfaj születésének hazai titkaiba.

Itthon is jelentős bevételt hozhatna

Ricse, Kisvárda, Mátészalka – mintha lett volna valami Észak-Magyarország levegőjében a XX. század elején. Innen indult el többek között Adolf Zukor, William Fox, Tony Curtis és még sok más világhírű filmes.

Magyarországon már működik Filmturisztikai Kutatócsoport is – az esemény fő szervezője –, amely felsőoktatási intézmények oktatóinak és kutatóinak, valamint a filmes és turisztikai terület elismert szakembereinek együttműködésével jött létre. Intézményi hátterét a Kodolányi János Egyetem biztosítja.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem adott helyszínt a konferenciának, ahol több szekcióban, széles spektrumú megközelítéssel tárták fel az előadók a turizmusnak ezt a viszonylag friss ágát, sokrétű hatását. Ez az ágazat külföldön már régóta virágzik és nálunk is jelentős bevételt hozhatna, ha adott lenne hozzá mindenütt az akarat, az infrastruktúra és a kereslet, amelyet megfelelő marketinggel mindig lehet élénkíteni. Csak szándék kell hozzá, no meg finanszírozó, fenntartó.

A Vezúvtól Casablancáig

Sárospatak polgármestere, dr. Farkas Szabolcs szavaiból érződött, hogy szívvel-lélekkel támogatja a kezdeményezést. Dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem dékánja, a Tokaj-.Hegyaljai Egyetem docense, az esemény egyik szervezője szólt először a filmturizmus hatásáról a turisztikai kínálat fejlesztésére. Majd Dr. Lantai Olivér Szilárd arról számolt be, hogyan lett a Vezúv és Pompei katasztrófájából filmturisztikai ikon.

Erdei Mónika Casablanca és az élethosszig tartó tanulás, Michael Curtiz transznacionális karrierje Budapesttől Hollywoodig címmel tartott előadást. Az örök filmlegenda, a Casablanca talán a legnemzetközibb alkotás, hiszen 30 nemzet képviselője alkotta meg, a rendező Kertész Mihálytól az olyan magyar származású szereplőkig, mint Szőke Szakáll vagy Peter Lorrie.

Hallhattunk elemzést arról, mi a szigetek vonzereje a filmturizmus tükrében, vagy hogy milyen szerepet játszanak a filmsorozatok egy-egy desztináció választásban. De nemcsak Amerikára és Nyugat-Európára kell gondolni: a Bihari-hegység csodáitól Kárpátaljáig a magyarlakta területek megannyi természeti és más nevezetessége látható valamelyik alkotásban.

Amikor a Lánchíd tűnik fel amerikai filmekben

Az ehhez hasonló helyszínek esetében nem beszélhetünk túlturizmusról, sőt, némelyik úticélról vajmi keveset tudnak még a közelben élők is.

A streaming világa új tendenciákat hozott: megszületett a popkulturális turizmus új dimenziója, a „Netflix turizmus”. Nagyon sok külföldi filmet, sorozatot forgattak és forgatnak ma is Magyarországon, bár az amerikai nézők nem is tudják, hogy épp a Lánchidat vagy a Ferenc József hidat látják – emlékezzünk csak a Will Smith- vagy Eddie Murphy-féle és más kémfilmekre. A kint élő magyarok viszont ujjongva ismerik fel a budapesti nevezetességeket –  mint például az Operaházat, amely egyik helyszíne volt az Evita című filmnek, Madonna emlékezetes alakításával.

Hogyan lesz az ipari rozsdából digitális arany?

A konferencián részt vettek egyetemi hallgatók is. Szabóné Dr. Godzsák Melinda egyetemi docens, a konferencia egyik fő szervezője elsősorban róluk és hozzájuk is beszélt, amikor a filmturizmus relevanciáját elemezte Északkelet-Magyarországon. A rendezvény egyik „szülőatyja” a Magyar Hollywood Tanács volt, melynek elnöke, Bokor Balázs Hollywood magyar gyökereiről szólt, ezúttal csak röviden, hiszen már több könyvet is írt róla.

Az előadások tematikája között szerepeltek olyanok is, mint Rejtőzködő csodák – a magyar vidék autentikus filmhelyszínei; Karády Katalin A kísértés című filmjének hatása a Károlyi-kastély turizmusára; Miskolc filmes öröksége; valamint a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztivál bemutatása. Izgalmas megközelítés volt Máté István beszámolója arról, hogyan vált ipari rozsdából digitális arany Ózdon és térségében.

Hatás a vidékfejlesztésre és az ingatlanpiacra

Izgalmas témakör, hogy a stáb, illetve a látogatók jelenléte mennyire befolyásolja az adott településen lakók életét. Basa Balázs arról beszélt, milyen hatással vannak a nemzetközi filmes stábok a vidékfejlesztésre. Rokon téma a filmek és a vidék társadalmi reprezentációja, hatása az ingatlanpiacra, a regionális gazdasági hálózatokra.

A konferencia szervezői olyan programot állítottak össze, amely komplett turisztikai attrakció lehetne: ellátogatni Ricsére, ahol Zukor született, megtekinteni az emlékházat, amely rengeteg fotóval mutatja be a falu akkori életét, amikor a film, mint műfaj Nyugaton megszületett, valamint számos plakátot. Ki hinné, hogy amikor belép Ricse emlékházába, Leonardo DiCaprio vagy éppen Gloria Swanson néz vele szembe?  Mátészalkán kihagyhatatlan – a Zukor Adolf Filmszínház és a Szatmár Múzeum meglátogatásán túl – a Tony Curtis kávézó és Emlékház, amelyet annak idején az ide látogató Jamie Lee Curtis, a művész lánya avatott fel.

A söberlitől a brassói aprópecsenyéig

Komolyabb része lehetne ennek a műfajnak ugyanis a hagyományos, magyar konyhaművészet is: megkóstolhatnánk például, mi is volt Zukor Adolf kedvence – nos, a libamáj és a söberli. Andy Vajnáée pedig Vagy éppen – hogy közelebb kerüljünk a XXI. századhoz – a brassói aprópecsenye, amit Kisvárdán kóstoltunk meg, miután a csapat megtekintette a Cinemaqua Film- és Natúrparkot az Andy Vajna út 1. szám alatt.

Ha adott az igény, mindezt gasztroszinten még inkább ki lehetne bővíteni, egyéb magyaros ételekkel, cukrászsüteményekkel – vagy éppen összekötni a vidék attrakciójával, a tokaji borokkal, hiszen a busz ablakából kitekintve a tokaji dombokra esik pillantásunk. Netán a mátészalkai Tony Curtis ihlette pálinkák kóstolóját is be lehetne iktatni…

A rendezvény sikerét jelzi, hogy két év múlva megrendezik a második, hasonló tematikájú konferenciát is. Remélhető, hogy az érintett településeket a célközönség, a magyar és külföldi turisták addigra egyre nagyobb számban keresik majd fel.