Mivel az extraprofit a bankok bevételeiből képződik, ezért az új, 250 milliárd forintos bankadó alapja a bankok kamateredménye, valamint díj- és jutalékeredménye lesz, ez alapján osztjuk szét az adóterhet a piaci szereplők között - jelentette ki Nagy Márton a mai Kormányinfón.
Azt a gazdaságfejlesztési miniszter üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy az egyes bankokra a 250 milliárdból mekkora teher hárulhat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Aranykönyve e tekintetben irányadó lehet. Nos, ebből egyelőre csak a 2020-as adatokat tartalmazó rész jelent meg az MNB honlapján, a 2021-es csak szeptemberben kerülhet fel oda. Márpedig az extraprofit-adót a tavalyi kamat-, valamint díj- és jutalékeredmény után vethetik ki.
Mindezek figyelembevételével is csak hozzávetőleges prognózisnak tekinthető - más szavakkal: játéknak a számokkal -, hogy Nagy megjegyzését követően a 2020-as adatok alapján kiszámoltuk, az egyes bankoknak mekkora összegű extraprofit-adót kellene lerónia az össz-szektorszintű 250 milliárdból.
Az aligha lephet meg bárkit, hogy az OTP Banknak kellene messze a legtöbb effajta különadót befizetnie, miután ő érte el 2020-ban a legtöbb kamat-, díj- és jutalékeredményt (ez ugye a bevételek és ráfordítások különbözete).
Ez alapján a becsléseink szerint az össz-sarc több mint a harmada, egészen pontosan 86,1 milliárd forint sújtaná a legnagyobb hazai hitelintézetet.
A pontos adómértékeket vélhetően majd a Magyar Közlönyből lehet megismerni - akár már annak ma késő este megjelenő számából.
Mindenesetre a befektetők az olyannyira várt Kormányinfón elhangzottakat is beárazták. Az Orbán Viktor által szerda este bejelentett lépések miatt a reggeli tőzsdenyitást követően több mint 12,5 százalékos eséssel "büntették" az OTP-részvényeket, onnan napközben visszajött, ám fél 4 után ismét zuhanni kezdett az árfolyam és a napot 8 százalékot meghaladó veszteséggel fejezte be.
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
