„A vártnál magasabb Vraylar royalty bevétel és a készítményeink iránti általánosan élénk kereslet következtében árbevételünk növekedett 2023 első félévében” – értékelte a Richter Csoport idei január-júniusi időszakát pénteki sajtótájékoztatóján a gyógyszercég vezérigazgatója, Orbán Gábor. Hozzátéve: a csoport nyereségessége továbbra is erős, ami visszatükröződik a pénztermelő képességében is, ugyanakkor a számviteli értelemben vett üzemi eredményt több egyedi tényező is negatívan befolyásolta a beszámolási időszakban.
A romániai nagy-és kiskereskedelmi üzletrészeink értékesítése visszafogta a Richter árbevételét a második negyedévben, de az üzemi eredményét nem érintette. A vételár meghaladta a könyv szerinti értéket, és ez a fedezeti ügyletekkel együtt számottevően hozzájárult a folyamatosan fennálló negatív árfolyamtrendek miatti átértékelési veszteségek mérsékléséhez.
„A nőgyógyászati portfolióinkhoz nemrégiben hozzáadott új készítmények jelentős jövőbeni árbevétellel és nyereséggel kecsegtetnek, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy vezető vállalattá váljunk ezen a terápiás területen Európában” – jelentette ki a vezérigazgató.
Ami a számokat illeti, a Richter első féléves konszolidált árbevétele 413,4 milliárd forint lett, 14,5 százalékkal több az előző év azonos időszakánál. Euróban számítva 13,7 százalékos volt a növekmény.
Az üzleti eredmény 95 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos időszakának közel 89,5 milliárdjával. A tisztított – azaz a bruttó fedezetet a működési költségekkel (értékesítési és marketing költségekkel, igazgatási és egyéb működési költségekkel, valamint a kutatás-fejlesztés költségeivel), továbbá a claw-backkal csökkentő, ugyanakkor a mérföldkőbevételekkel növelő – üzleti eredmény viszont jóval magasabbra sikeredett, a 111,2 milliárd forintos érték 23,1 százalékkal haladta meg a 2022 első félévit.
A féléves üzleti eredmény árfolyamhatás nélkül közel azonos a bázis időszakival, amely a termékportfolió kedvező mennyiségi és összetétel változásának, valamint a magasabb értékesítési és marketing költségeknek és a tényidőszaki hatékonyság javító intézkedések költséghatásának együttes eredménye.
Az árfolyamhatástól megtisztított bruttó fedezet 22,4 százalékkal növekedett, amelyet a gyógyszergyártási szegmens árbevételének 22,5 százalékos emelkedése (árfolyamhatás nélkül) és a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység alacsonyabb részaránya alakított.
Az értékesítési és marketing költségek növekedése elmaradt a bruttó fedezet emelkedése mögött annak következtében, hogy egyes költségtételeket átsoroltak az igazgatási és egyéb működési költségek közé. Emellett, a következő negyedévekben a promóciós tevékenységek fokozódása várható.
Az igazgatási és egyéb költségek a fent említett átsorolások, valamint a valamennyi stratégiai fókuszterületet érintő hatékonyság javító intézkedések hatására növekedtek. Ezzel szemben a K+F költségek lassabban gyarapodtak az év első félévében.
A pénzügyi tevékenység veszteséges lett, ennek oka a kedvezőtlen árfolyammozgások folytatódása, amely mind a nem realizált, mind a realizált tételeken éreztette hatását azzal együtt, hogy a menedzsment fedezeti ügyletek kötésével csökkentette az árfolyamkockázatot. A devizák közül legnagyobb hatású rubel esetében az Oroszországban bevezetett tőkekorlátozások miatt nem volt lehetőség fedezeti műveleteket kötni, így itt a pénzügyi eredmény rövid távú volatilitása várhatóan a jövőben is fennmarad, a hosszú távú jövedelmezőségi hatásokat az árazáson keresztül próbáljuk kezelni. Mindezen kedvezőtlen elmozdulásokat mérsékelte a csoport romániai nagy- és kiskereskedelmi vállalatainak értékesítésén elért eredménye.
A tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) az elmúlt négy negyedév összesített eredményének és a tárgyidőszaki saját tőke értékének hányadosaként számolják a Richternél. A 9,1 százalékpontos csökkenés a 2022 utolsó negyedévében elszámolt rendkívüli, 28,4 milliárd forontos extraprofitadó egyszeri hatásának, az alacsonyabb mérföldkőbevételnek, valamint a nem realizált árfolyamveszteségnek tudható be.
Ami a kilátásokat illeti, Orbán Gábor szerint a működésük Vraylaron kívüli része nagyjából tervszerűen halad. Eredetileg körülbelül 10 százalékos növekedéssel számoltak, de ha a Vraylar értékesítése kedvezőbben alakul, akkor – ha minden így marad – akár 20 százalék feletti bővülés is elképzelhető. A bázishatás miatt ugyanakkor az első félév jó teljesítménye nem fog megismétlődni a másodikban, inkább 15-20 százalék közötti növekedésre lehet számítani – legalábbis az árfolyamok változatlanságát feltételezve.
Aktuális témákra áttérve, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) augusztus 1-jei összevonásáról Bogsch Erik, a gyógyszercég elnöke azt mondta, az eltér az európai uniós gyakorlattól, de várhatóan nem okoz majd fennakadást a Richter működésében.
Az extraprofiadó 2023-ban a tavalyinál kicsivel magasabb, 29 milliárd forint lesz, míg 2024-ben – ha nem lesznek újabb szabályváltozások – a cégnek további 14 milliárdot kell befizetni. Ez az összességében valamivel több mint 70 milliárd forintra rúgó különadó Bogsch Erik szerint jelentős csapás, emiatt nem tudják erősíteni a K+F-et, valamint növelni az értékesítési marketingtevékenységükre fordított költéseiket. Ami azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések miatt a Richter versenyképessége csökken.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
