Az első kilenchavi veszteséget két tényezővel, a háború hatásaival és a magyar állami szervek által a csoportra kivetett egyedi terhekkel magyarázta, amelyek közül a legnagyobb tételnek az extraprofit adót nevezte. A pénzintézet csütörtökön hajnalban tette közzé az idei harmadik negyedéves jelentését, amely szerint július-szeptemberben a csoport konszolidált adózás utáni eredménye valamivel meghaladta a 189 milliárd forintot, ami 149 százalékkal több mint az előző negyedévben, továbbá 57 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A vezérigazgató-helyettes prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi tevékenység adózás utáni eredménye a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül 31,7 milliárd forintra csökkent, ami éves alapon 121 százalékos visszaesést jelent. A pénzügyi szervezetek különadója és az extraprofitadó miatt tájékoztatása szerint 88 milliárd forinttal kellett korrigálni az eredményt, a kamatstop meghosszabbításával, a Sberbank végelszámolásával és a törlesztési moratóriummal ez az összeg 111,5 milliárd forintra nő.
A 2010 óta létező bankadó a terheket a mérlegfőösszeg alapján osztja el, az extraprofitadó esetében azonban a szabályozó új vetítési alapot "talált ki", ami nagyobb fizetnivalót jelent arányaiban az OTP-nek - hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a vállalati hitelekre kivetett kamatstop hatásai a negyedik negyedévben fognak jelentkezni, a pénzintézet 10 százalékkal kevesebb kamatot tud elszámolni az ügyfelekkel való szerződésben megállapodottakhoz képest. Az utolsó negyedévben a kormányzati intézkedések - a lakossági és céges kamatstop - negatív hatása az eredményre a bank becslése szerint megközelíti a 40 milliárd forintot.
A vezérigazgató helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezést Magyarországon a pénzintézet dinamikusan, 13 százalékkal növelte a harmadik negyedévben, ezzel is "támogatták a nemzetgazdaságot", hogy a recessziót elkerülje. "Bízunk benne, hogy a magyar tevékenység vesztesége átmeneti", "előre tekintve optimista vagyok" - így fogalmazott. Megjegyezte, hogy a hazai gazdaság alapvetően jól működik, a jelenlegi kamat- és árfolyamszint várhatóan átmenetinek bizonyul majd, nem láthatók a fundamentális okai - tette hozzá.
Bencsik László jó hírnek nevezte, hogy a nyolc kelet-közép-európai leánybank erős teljesítményt mutatott, profithozzájárulásuk az infláció és háború sújtotta gazdasági helyzetben 30 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi igen jó évhez képest. Eközben az orosz bank eredménye stabilan alakult, az ukrán pedig veszteségbe fordult.
A pénzintézet az orosz-ukrán operáción kívül 2022-re 10 százalékos hitelállomány növekedést várt, amit előbb 13 százalékra emelt, jelenleg azonban a 15 százalék feletti érték tűnik valószínűnek - jelezte előre. Tőkehelyzetük kiváló - mondta utalva a bank 17,8 százalékos, a szabályozói elvárást meghaladó tőkemegfelelési mutatójára. Végül arra is kitért, hogy az elkötelezettség az államháztartási hiány tartására egyértelmű, ennek eredménye látszani fog a gazdaság egészét nézve. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az energetikai okok miatti devizavásárlásokat "kivették a rendszerből", így a forint erősödni tudott. Jövőre a gázár - folytatta - alacsonyabb lesz, így csökkenhet az a nyomás, amelyet a nagy energiaköltségek a fizetési mérlegre gyakorolnak. Összegzésképpen azt is megjegyezte, hogy az átmeneti helyzeteket sikeresen kezelte az ország. (MTI)
Andrej Babis. 
