Mint arról beszámoltunk, rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be tegnap este Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy – mint fogalmazott – „extraprofitjuk nagy részét” ebbe a két alapba fizessék be. Ezekből fogják ugyanis finanszírozni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét.
Az intézkedések két évre ( az idénre és jövőre) vonatkoznak. De hogyan látják mindezt külföldön?
Harcban az EU-val
Magyarország különadót akar behajtani a bankoktól és az energetikai vállalatoktól, emelte ki a Der Standard beszámolójában. Emlékeztettek arra, hogy az Orbán-kormány már 2013 óta támogatja a kisfogyasztók energiakiadásait, emellett az elmúlt hónapokban árstopot vezetett be az üzemanyagokra és egyes alapélelmiszerekre.
Az osztrák napilap megjegyezte azt is, hogy Magyarország az Oroszország elleni olajembargó miatt blokkolja a hatodik uniós szankciós csomagot, és kompenzációként „milliárdos szubvenciókat” követel Brüsszeltől. (Emellett azt szeretné, ha az exporttilalom alól mentesülne a csővezetékes szállítás – a szerk.)
Megfigyelők szerint azonban az embargó mögött politikai okok is állnak, Orbán Viktor ugyanis „oroszbarátnak számít”, az áprilisi választásokat pedig főleg azzal az ígérettel nyerte meg, hogy nem engedi Magyarországot belesodródni az ukrajnai háborúba, írja a Der Standard, Ugyanerről számolt be az osztrák állami televízió (ORF), a szintén osztrák Kleine Zeitung és a Kronen Zeitung is.
A német n-tv azt emelte ki:
Magyarország különadóval akarja kiépíteni a hadsereget
Hozzátették: a kormány abból finanszírozza majd az energiaárak jelenlegi szinten tartását is.
A Bloomberg arról ír, hogy Orbán Viktor bejelentése után a forint és a pesti tőzsde is zuhant, az adók részleteit pedig ma fél 3-tól ismerteti a kormány sajtótájékoztatón.
Az amerikai hírügynökség megjegyzi: a friss forrás segít majd konszolidálni a magyar költségvetést, miközben az Európai Unió befagyasztja a Magyarországnak járó uniós forrásokat. (Brüsszel a Helyreállítási Alap forrásait zárolta eddig, valamint elindította a jogállamisági mechanizmust, amely akár újabb uniós pénzek megvonásával járhat – a szerk.)
Régi fegyver
Az Euractiv uniós hírportál azt emeli ki, hogy Orbán Viktor ismét a bankokra és cégekre kivetett különadóval „dugaszolja be” a költségvetésen tátongó egyre nagyobb lyukat. Tehát ezúttal is egy olyan intézkedéshez nyúl, amellyel elkerülheti a családokat terhelő adóemeléseket.
A bejelentés egy nappal azután történt, hogy az Orbán-kormány különleges jogköröket biztosított magának a háborús veszélyhelyzet kihirdetésével.
A nacionalista Orbán 2010-ben került hatalomra, és egymás után negyedszer alakíthat kormányt elsöprő győzelmet aratva, amit pénzszórás előzött meg
-írja a lap, az év elején a különböző társadalmi csoportoknak nyújtott extra juttatásokra utalva (13. havi nyugdíj, gyermekes családoknak járó szja-visszatérítés, 25 év alattiak szja-mentessége).
Ez a lap is emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor 2010 után a bankokra, a kereskedelemre és az energiacégekre kivetett különadókkal stabilizálta a gazdaságot.
Ez segített ugyan csökkenteni a hiányt, ugyanakkor erodálta a befektetői bizalmat.
Az Euractiv által idézett elemzők szerint az energiárak növekedésének megakadályozása és a hadseregfejlesztés két óriási tétel, amely több mint ezermilliárd forintba kerülhet, a lényeg pedig a részletekben rejlik majd.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
