A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban az előző év azonos időszakához képest – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését szerdán.
A KSH szerdán közzétett gyorstájékoztatója szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 9,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,6 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,0 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Visszatérhetnek a külföldiek
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: a kiugró növekedést egyértelműen támogatta az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz, illetve a kiemelkedő, 13 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszerekre bevezetett árkorlátozások a határ menti forgalmat lendíthették fel, az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások pedig szintén hozzájárulhatnak a kiskereskedelem bővüléséhez.
Az elemző hozzátette: a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható, de a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a bevásárlóturizmus és a külföldi vásárlók adták, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet okozhat. A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében.
Emelkedő vásárlóerő
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: a szerdán közzétett adatok alapján a fogyasztás az első negyedévben egyértelműen felfelé húzhatta a gazdasági növekedést a magas infláció ellenére is. Ezt az magyarázza, hogy az átlagbérek növekedése meghaladta a pénzromlás mértékét, így a háztartások vásárlóereje emelkedett. A következő hónapokban a fogyasztás éves alapú bővülése folytatódhat; hosszabb távon a háború inflációs hatásai kismértékben mérsékelhetik a fogyasztás bővülési ütemét, de a kiskereskedelem növekedési hozzájárulása a várakozások szerint az év egészében pozitív lehet – tette hozzá.
A szakértő szintén úgy véli, hogy a kiskereskedelmi forgalom vártnál nagyobb bővülését a februárban kifizetett juttatások, illetve a január eleji dinamikus béremelkedések magyarázzák, amelyeket szintén februárban kaptak kézhez először a munkavállalók. A februári transzferek egy részét a háztartások jól láthatóan fogyasztásra költötték, míg más részét vélhetően megtakarították vagy hiteltörlesztésre fordították. Emellett az üzemanyag-forgalomban erős lehetett a benzinturizmus szerepe, a 19 százalékos növekedést csak a tavalyi járványügyi korlátozások miatti alacsony bázis nem magyarázza – közölte.
A háború is közrejátszott
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek – különösen a gyermekes családok szja-kedvezménye, valamint az extra nyugdíj-kifizetések – februártól kezdődően a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Az idei első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami nagy kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború miatt a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben – mutatott rá.
Az év második felében a fiskális expanzió kifutása és az idei, várhatóan az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – tette hozzá.
Az elemző kiemelte a nem-élelmiszer termékek és az üzemanyag-kereskedelem számottevő bővülését. Kommentárja szerint ebben egyrészt közrejátszik az alacsony bázis, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta Magyarországra februárban. A háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak – jelezte.
Közel 15 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint a legutóbbi országgyűlési választásokon. 
