Tavaly év végén a koronavírus-járvány második hulláma miatt szigorodó szabályokkal, kijárási korlátozásokkal, visszavett plázalázzal és 19 órai boltzár miatt volt szokatlan az év vége. Most az ellátási problémák, a chiphiány, az elszálló fogyasztói árak befolyásolták az év utolsó időszakát. Nem csak emiatt lehet rendkívülinek nevezni az idei évet (is), mert a tavasz sem indult könnyen. A járvány harmadik hulláma miatt a kormány közel egy hónapig az üzletek és a szolgáltatások zárását rendelte el.

A korlátozások a boltok forgalmán is meglátszott. Míg márciusban 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, addig az első negyedévben több mint 3 százalékkal ment lejjebb 2020-hoz képest.

Például az iparcikkes boltok piacvesztése 600 milliárd forint volt 2020-ban, de mélyrepülésük az év elején is folytatódott. Ruhát, könyvet, játékot és bútort alig vásároltak a magyarok, ami miatt sok üzlet végleg bezárni kényszerült.

Aztán az áprilisi adatokon már egyértelműen látszott a boltzár feloldásának hatása - 2,5 millió beoltott után az élelmiszerboltokon, drogériákon, patikákon túl más profilú boltok is négyzetméter alapú szabályokat figyelembe véve ugyan, de újra nyitva lehettek -, a forgalom közel 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A korlátozó intézkedések fokozatos feloldásával a statisztikai adatok nagyrészt bizakodásra adtak okot: az üzletek forgalma majdnem 6 százalékkal emelkedett 2020 májusához képest. A járványhelyzet által különösen sújtott, nem-élelmiszer kiskereskedelem forgalma is közel 9 százalékkal bővült, legjobban (60 százalékkal) a ruházati üzletek eladásainak volumene nőtt.

Mindeközben az internetes vásárlás népszerűsége továbbra is töretlen maradt: a teljes kiskereskedelmi forgalomból 9,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene áprilisban tavaly áprilishoz viszonyítva újabb 13 százalékkal tovább bővült. Áprilisban a forgalom még az előző év november és december havi teljesítményét is meghaladta.

Maradhat az élénkülés

A legfrissebb KSH-adatok szerint októberben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene tavaly októberhez képest. Ez a növekedés alig különbözött a szeptemberi 5,8 százalékostól, míg az év első tíz hónapjában a forgalom volumene 3,1 százalékkal volt nagyobb, mint 2020-ban. (Az egész évre vonatkozó adatokat majd csak február elején közli a statisztikai hivatal.) Mindemellett a kiskereskedelmi forgalom októberi nominális értéke 1278,2 milliárd forint volt, az eddigi legnagyobb összeg és meghaladta a karácsonyi vásárlások miatt legnagyobb decemberi forgalmat, mind tavaly, mind 2019-ben, az előző havinál pedig 7,1 százalékkal volt nagyobb. Ráadásul a következő hónapokban a kiskereskedelem tovább élénkülhet, feltéve, ha nem lesznek ismét korlátozások.

Ami a Black Friday heteit illeti, az ellátási lánc ingadozása és a chiphiány hatásai nagyban befolyásolták az idei vásárlási láz alakulását. Mit jelentett ez a kiskereskedőknek és gyártóknak? Nem mást, minthogy 2021-ben a november végi hetekben rejlő értékesítési potenciál erősen korlátozott volt a termékek elérhetősége és a magasabb árszintek miatt.

A GfK elemzése szerint a kialakult helyzet miatt a vásárlók gyakran a megszokottól eltérő döntéseket hoztak, könnyebben váltottak más márkára, amennyiben a kívánt márkából a termék nem volt elérhető. Az ellátási problémákkal kevésbé érintett gyártóknak így lehetőségük volt új vevőket elérni, meggyőzni őket termékeik értékeiről és ily módon megtartani őket.

Míg tavaly 0,2 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől, addig a Takarékbank idén 3,4 százalékos növekedéssel számol. Jövőre az idei év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, a közel 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve egyes ágazatokban szintén 20 százalék körüli béremelés hatására kétszámjegyű, 11 százalék feletti növekedés sem kizárt.

Munkaerőhiány, szenvedő boltok és pörgés a neten 

A járvány hatására legjobban a nagyobb ruházati üzletek, a kisebb élelmiszerboltok, valamint a nagy bevásárlóközpontok és az éttermek látogatottsága esett vissza. A vírus nem kímélte a plázákban működő kereskedelmi cégek jelentős részét sem, főleg a nem napi szükségleti cikkeket árusító vállalkozásokat, bérlőket. Ugyanakkor ahogy arra ebben a cikkben rámutattunk, a kiskereskedelemnek a bevásárlóközpontok által képviselt része a vártnál kisebb megrázkódtatásokkal élte túl az eddigi hullámokat.

Ezzel szemben a koronavírus-járvány tavaly jócskán felpörgette tavaly az e-kereskedelmet a csomagküldő cégek forgalmát, ezek értékesítése 2020-ban átlépte az 1000 milliárd forintot. Ahogy jeleztük, egész évre vonatkozó adatok még nincsenek, de idén újabb rekord dőlhet meg, a statisztikai adatok szerint már szeptemberig 927 milliárdot költöttek online a vevők.

A munkaerőhiány begyűrűzött a kiskereskedelmi szektorba is. A Blokkk.com összesítése szerint az őszi hónapokban a járvány előtti szint fölé kapaszkodtak a boltosok az értékesítésben, és úgy tűnik, a munkaerőhiány is az eladók körében. A harmadik negyedévben tízezerrel kevesebb foglalkoztatott volt a szektorban a második negyedévhez képest, de minden bizonnyal munkaerőhiánnyal indul a jövő év is.

Bírság a pocsék minőségért, élelmiszer-pazarlás elleni törvény – mit hoz 2022?

Egy decemberben hozott törvénymódosítás értelmében jövőre az élelmiszerláncoknak fel kell ajánlaniuk majd a lejárt minőségű élelmiszereket. A módosítás célja az élelmiszerpazarlás megelőzése azzal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé teszik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulóknak. A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket jövő év májusának végéig kell majd benyújtaniuk. (Hogy miként látja a jogszabályt Vámos György, Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, laptársunk, a Piac&Profit kérdezte.)

Továbbá a 100 milliárd forint feletti árbevételű élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója is növekszik az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára. A jogszabály februártól lép majd hatályba. (Hogy a megemelt különadó mennyire fog fájni a láncoknak, arról laptársunk, az Mfor.hu oldalán olvashat, itt.)

A napokban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy jövőre az élelmiszerekért fizethetünk SZÉP-kártyával. Eszerint a 2022-ben a kártya vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb évi 150 ezer forintos juttatást költhetjük február elseje és május 31. között.

Érdemes még megelíteni, hogy 2022 május végétől tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként szankcionálható lesz a kettős minőség is. A magyar kezdeményezésre megszületett uniós irányelvnek megfelelően a silányabb minőségű termékeket kínáló boltok akár félmilliárd forint bírságot is kaphatnak.