Idén januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,6, naptárhatástól megtisztítva 1,8 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a teljes forgalom. Nem tört meg az a trend, hogy folyamatosan kevesebb ruha, cipő, műszaki cikk, és könyv fogy, az üzemanyagból is jóval kevesebbet vásároltak, mint 2020 januárjában – derül ki a KSH összefoglalójából.

Januárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,2 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,5 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,4 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,3 százalékkal csökkent. Nőttek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (9,2 százalék). A forgalom volumene csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (8,2 százalék), a bútor-, műszakicikk- (13 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (14 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (21 százalék), valamint a használtcikküzletekben (24 százalék).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 36 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát.

Aggódik az elemző

A 2021-es évre vonatkozó első tényadat enyhe pozitív meglepetést okozott, azonban így is inkább némi aggodalommal tekintünk a jövőbe – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A nem-élelmiszer kiskereskedelem némiképp magára talált, de továbbra is látszik, hogy az óvatossági megtakarítások uralják a háztartások gondolatait. A némileg kedvezőbb kép egyértelműen az iparcikkeknek köszönhető, miközben kétszámjegyű visszaesés mutatkozik a bútor- és műszakicikk, a könyv-, számítástechnikai és a ruházati üzletekben. Elsősorban negatív folyamatok zajlanak az első negyedévben a fogyasztást illetően. Emelkedik a munkanélküliség, lassul a bérnövekedés üteme és a harmadik hullám is elérte hazánkat. Mindezek a fogyasztás visszafogására, a tartalékok növelésére ösztönözhetik a háztartásokat, ami így gyengítheti a kiskereskedelem teljesítményét.

2021-től a kiskereskedelmi forgalomba beleszámított csekély, 0,6 százalékkal részesedő, nem élelmiszer-kiskereskedelembe tartozó piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelem volumene – nyers adat szerint – 14 százalékkal csökkent .

2021. januárban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 948 milliárd forint volt. Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.