A használtcikk-üzleteknek bejött a február.

Az agrárközgazdásszal a március 17-étől érvényes árrésstop apropóján beszélgetett a Klasszis Podcast legfrissebb adásában lapunk főszerkesztője, Csabai Károly. De szóba került a ragadós száj- és körömfájás, az uniós rekord hazai élelmiszerinfláció fő oka, a Magyar Péter által is szorgalmazott áfacsökkentés racionalitása, valamint az ukrán élelmiszerdömping.

Le a külföldi boltláncokkal? A botrányhős elnökjelölt nekiment a nagy láncoknak, de már az alapfelvetése is hibádzik.

Van valami, ami még Donald Trump megválasztott amerikai elnöknél is nagyobb hatást gyakorolhat a választók hangulatára: az átlagemberek fogyasztásának alakulása. Ezzel pedig gond lehet.

Egy hónap alatt jelentősen, több mint 4 százalékkal drágult a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő termékek átlagára. 

Nem fog meglepődni.

Közzétették a négynapos ünnepi nyitvatartásukat.

A májusi kiskereskedelmi forgamom 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de áprilishoz képest lényegében nem változott.

Havi szinten 1 százalékkal emelkedett a Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérésben szereplő termékek átlagára.   

Az áruházlánc a beszállítóival közösen most meghirdetett „Vegyen 1-et, vigyen 2-t!” akciójával egy héten keresztül gyakorlatilag féláron kínálja a magyar forrásból származó darált sertéshúst, ezzel is ráirányítva a fogyasztók figyelmét: a magyar húsok frissessége és kiváló minősége kedvező árral is párosulhat.

A termékek eltarthatósága az egyik legfontosabb szempont az online vásárlások alkalmával egy felmérés szerint. Azonban sokszor nem lehet tudni, hogy a neten megrendelt termék milyen eltarthatósági idővel érkezik meg, azaz még 3 napig vagy 1 hétig lehet felhasználni. Egy brit vizsgálat most azt nézte meg, mennyire friss árukra számíthatnak a netes vásárlók.

A diszkontlánc is azt tűzte ki célul, hogy a szezon indulásakor már kizárólag hazai termelőktől származó dinnyét kínáljon vásárlóinak.

Több száz termék árát viszik le ezekben a napokban is a nagy élelmiszerláncok, így a heti bevásárlás átlag 8-10 százalékkal olcsóbb. Ezzel talán sikerül letörni az inflációt. A helyi gazdák azonban egyre hangosabbak, mert a hálózatok kissé csökkentették a felvásárlási árakat, hogy ne veszítsenek sokat a profitjukból. 

A most megjelent rendelet szerint nem kevesebb, mint 62 termék került az állami árfigyelő rendszerbe.

Évek óta kínál az Aldi házhoz szállítási szolgáltatást, ám úgy tűnik, van olyan piaca a diszkontáruházláncnak, ahol ebben expressz sebességre kapcsolhatnak.

Sokmilliós bírságot kaphat az az üzlet, amelyik szabálytalankodik.

A KSH által közölt inflációnál is alacsonyabb mértékű áremeléseket végez az osztrák tulajdonú csoport.

Többek között a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek is hozzájárultak ahhoz, hogy az élelmiszerek forgalma visszaesett novemberben. A Magyar Bankholding elemzői további lassulást várnak a következő hónapokban.

Ugyan a kiskereskedelmi forgalom minimálisan bővült a KSH pénteken publikált számai szerint, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben látványos volt a visszaesés.

Az árstopos termékek megvásárolható mennyiségét limitálták - karácsony előtt egy héttel.

Saját márkás termékekkel is küzdenek az áruházláncok a vevőkért.

Vissza kell fogni bizonyos beruházásokat és folytatódhat a bérverseny az áruházláncok között.

Bővült a K&H SZÉP kártya elfogadóhelyek száma.

Egyre több befektető kóstolgatja ezt az ingatlan típust Magyarországon és tágabb térségünkben. Általában 7-8 százalékos hozam érhető el vele, ami magasabb mintha irodaházat vagy raktárt venne valaki.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

Az idei első hónapban tovább csökkent a nem élelmiszer termékek forgalma – jelentette a KSH. Az ING elemzője a negatív folyamatokra hívta fel a figyelmet.

Az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal nőtt, tavaly novemberhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Főleg az élelmiszereket vették nagyon, ez meg is látszott az eredményen.

Még nem tudni, mire lesz elég a korábbi évektől gyökeresen eltérő idei karécsonyi szezon az üzletek bérlőinek, tulajdonosainak. A webshopok és csomagküldők viszont pezsgőt bonthatnak - erről is beszélt munkatársunk, Mester Nándor a Trend fm hétfő reggeli adásában.  

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

Új intézkedéséket léptethetnek életbe a hazai áruházak a vevők közötti kellő távolságtartásra – tudtuk meg a nagy láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetségtől.

A koronavírus-járvánnyal megváltozott az emberek hétköznapi rutinja és ez minden bizonnyal hat a karácsonyi vásárlásokra is. Habár az üzletek a mostani szabályozás szerint este hétig nyitva vannak, idén az ünnepi bevásárlásokban minden eddiginél hangsúlyosabb lesz az online kereskedelem.

A bevásárlóközpontok üzemeltetői már nem nagyon tudnak további kedvezményeket adni a bajba jutott bérlőknek. A főútvonalak és a bevásárlóutcák üzletei sincsenek jobb helyzetben, egyre több vitrinbe kerül ki a kiadó vagy eladó tábla. Tömeges végleges boltbezárások jöhetnek már a tél végén, ha nem lesz állami vagy önkormányzati segítség. A karácsony biztos nem húzza ki őket a csávából, a külföldiek már hónapok óta nem jöhetnek és még hetekig nem is fognak jönni.

Hiába volt teljesen nyitott az ország augusztusban, a kiskereskedelmi forgalom mégis csökkent a KSH hétfőn közölt adata szerint 2019 augusztusához képest. A határzár miatt a szeptember és az október még gyászosabb számokat hozhat. 

A Spar 4,5 milliárd forint beruházással bővíti bicskei és üllői logisztikai központját. Az építkezést saját forrásból fedezi a vállalat.

Budapesten a belvárosi önkormányzatok a kisebbik rosszat választották: lemondtak az idei bérleti díj egy részéről, csakhogy életben tartsák a tulajdonukban lévő üzlethelyiségek bérlőit. Ám még így sem tudják megakadályozni, hogy a becslések szerint akár többszáz vállalkozó végleg kiszálljon az üzletből. A kerületek összesen többszáz millió forinttól esnek el, ami nagyon hiányzik majd nekik.

Hiába az alacsony inflációs környezet, gyűjtésünk alapján mindebből a pénztárcánk nem sokat érez. A mindennapok során szükséges termékek, az alapvető élelmiszerek ára ugyanis őrült módon elszállt az elmúlt időszakban. Több esetben még a kiemelkedő, kormány által sokat emlegetett nettó keresetnövekedést is meghaladó mértékű drágulásról árulkodnak a számok.

A fogyasztói kereslet növekedése hajtja a kiskereskedelmi láncok növekvő árbevételét, ám az eredményességük szempontjából számos kockázati tényező felerősödik a magyar piacon. Egy friss elemzés szerint a növekvő bérek, a terjeszkedéshez felvett hitelek miatt egyre nehezebb nyereségesnek lenni, emiatt pedig komoly átszervezések várhatók idén.

Bár az Aldi-üzletek általában majdnem egyformák, most mégis nyitottak egy, a többitől alaposan eltérő egységet. Stratégiaváltásról állítólag nincsen szó, mégis lehetséges, hogy újabbak követik. Jöhetnek a mini-Aldik? Németországban megeshet, Magyarországon pedig eddig is jelentős rugalmasságról tettek tanúbizonyságot.

Az Atradius elemzése szerint a következő öt évben éves szinten 3-4 százalékkal nőket az élelmiszeripar teljesítménye.

Hírek röppentek fel arról, hogy a fő tulajdonosok eladnák CBA üzleteik kisebb-nagyobb részét. Hogy így van-e, azt egyelőre nem tudjuk, de minden okuk meglenne rá. Nincs munkaerő, hosszú pénztársorok, a kapitalizmusban nem ezt várja a vásárló. A bérversenyt csak a multik bírják, ők a gazdag országokban már hozzászoktak ehhez.

Végre nem a kukában, hanem jó helyen végzi az el nem adott élelmiszer. De mi erre a szabályozás?

Az élelmiszergyártás meglehetősen rugalmasan alkalmazkodik a különböző kultúrák és diéták szokásaihoz, így az édességek között is találunk már mindenféle mentes, vagy épp szigorú előírásoknak megfelelő termékeket. A csokoládé sem kivétel, ráadásul most egy igen nagy támogatói kört sikerült megnyernie magának – könnyen lehet, hogy ezentúl a sarki üzletben is lehet majd muszlim csokit kapni?

Most már friss élelmiszert is lehet rendelni az Amazonról.

Pár napja lett kisebb botrány abból, hogy a 450 grammos fagyasztott brokkoliból kiolvadás után 273 gramm maradt.

Novemberben 4,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Hiába az olcsó áfa, egyelőre kevés magyar intézi a nagybevásárlásait Romániában. A multik közül ugyanakkor már van, amelyik Magyarországon is hirdeti árait.

Az adatok azt mutatják, hogy még a törvény bevezetése előtt is folyamatosan csökkent a boltok száma, 2014-hez képest több mint 900 bolttal volt kevesebb.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elemzése szerint Magyarországon túltelített az élelmiszerkereskedelmi piac, emiatt naponta átlagban több mint 50 üzlet zár be.