Nem csak a miből – a miként is számít
A halal besorolás nem csak azt írja elő, hogy milyen alapanyag nem szerepelhet az élelmiszerekben, hanem azok elkészítési módját is. Így például a gyárak nem alkalmazhatnak állati eredetű kenőanyagot vagy alkatrészeket a gyártósoron, emiatt helyből kiesnek a különböző emulgeálószerek, vagy épp a cukorkák egyik népszerű alapanyaga, a zselatin is. Ha ez még nem lenne elég, a muszlim vallás tiltja az alkohol bárminemű használatát, így semmilyen tisztító- vagy kenőanyagot nem lehet használni a gyárban, ami alkoholt tartalmaz.
Azok a gyárak, ahol bármelyik előfordul, nem kaphat halal besorolást. Jó hír viszont (különösen az állatvédőknek), hogy gyakorlatilag bármi, amit muszlim országban (vagy halal-besorolású gyárban) gyártanak – legyen az élelmiszer vagy kozmetikum –, az biztosan állati alapanyagok és állati tesztek nélkül készül.
Tényleg a gazdagok kiváltsága lesz? Grafikonunkon kiderül, mikor lesz olcsóbb a csokoládé. >>>
A legnagyobb nyertes: Malajzia
A Bloomberg cikke szerint egyre nagyobb a kereslet a muszlim kultúrákban a csokoládé iránt, ám ezeket először meg kell feleltetni a rendkívül szigorú étkezési szabályoknak. Malajziában ugyan nem igazán termesztenek kakaóbabot, viszont ők a világ második legnagyobb feldolgozója, akik mossák, pörkölik és előkészítik a – főleg Indonéziából érkező – kakaóbabot. Mivel az ország lakosságának számottevő többsége a muszlim vallást követi, így a gyárak már eleve a szigorú szabályoknak megfelelően vannak kialakítva, vagyis az általuk előkészített termékek már a halal címkével kerülnek ki.
|
| Csoki |
Az iszlám jelenleg a leggyorsabban növekvő vallás, a cikk szerint 2050-re több mint 2,8 milliárd követője lehet. Nem csoda hát, ha több gyár is szeretné előre meglovagolni ezt a hullámot, és mihamarabb átalakítani a gyáraikat, hogy ne essenek el a hatalmas vevőkörtől. Becslések szerint 2020-ra már 1,7 milliárd dolláros piaca lehet csak a halal-szabályoknak megfelelő édességeknek, és akkor a többi termékről még szó sem esett.
Elvek kontra profit
Malajzia nem csak eladja a csokoládét, hanem exportálja is – tavaly 1,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak alapanyagok és késztermékek szállítmányozásával. Míg azonban a hozzá hasonló országok és számos gyár felkarolja az új irányzatot, vannak, akik felhagynak a halal gyártással. Így tett például a Nestlé is, aki visszavonta a halal besorolású csokoládéit 2016 márciusában az ausztrál piacról. A világ egyik legnagyobb gyára, a Cadbury pedig ugyan fenntartja a lehetőségét, hogy „igény szerint” ilyen csokoládét gyártson, ám eszükben sincs erre kihegyezni a termékpalettát.
Ráadásul a szigorú követelmények előírják, hogy a termékeken matrica vagy felirat formájában ott legyen a besorolás, ezt pedig sok gyár – bár a gyártás megfelel az előírásoknak – nem teszi fel a csomagolására. Ez a fajta átállás ugyanis sokak számára még költséges lenne, vagy egész egyszerűen nem fedné a termékpaletta egészét. Malajzia ezért is van előnyben a versenytársakhoz képest, a várakozások szerint pedig – hacsak össze nem fognak hirtelen a nagy gyárak – 2020-ig elhalászhatják az édességpiac 20 százalékát.
|
Mi a helyzet itthon? Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Édességgyártók Szövetsége. Az elmúlt két évtizedben nem csak a gyártási folyamatokban láttunk hatalmas fejlődést, de a magyarok ízlésvilága is karakteresen változott. De mit vásárolunk húsvétkor? Kinek adunk ajándékot, és hová lettek a bevonós csokoládék a polcokról? Hogyan érintette az élelmiszerbotrány az iparágat? A Privátbankár.hu utánajárt a kérdéseknek. >>> |
Naponta tucatnyi céggel bővül a táblázat, az MNB mellett a külföldi hatóságok is folyamatosan adják ki a figyelmeztetéseket. 
