Az ágazat továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb szektora, az 500 legnagyobb hazai vállalat közül minden tizedik az élelmiszeriparban működik. A termékgyártás területén az élelmiszeripar a második legnagyobb munkaadó, és egyben a harmadik legnagyobb termelő. Ez a szektor állítja elő az ország teljes ipari termelésének több mint 10 százalékát.
Az iparági elemzés szerint a várt bővülést a reálbérek növekedése, az alacsony infláció, az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése miatt következhet be, és a folyamatokat erősíti a kormány azon terve is, amely szerint csökkentenék a hal, a zöldség és gyümölcs áfáját.
A kormány októberben épp azért biztosított 300 milliárd forintot az élelmiszeripar fejlesztésére, mert érzékelte az ágazat legfőbb problémáját: az alacsony hatékonyságot és jövedelmezőséget. Az áfacsökkentés pedig a lakossági fogyasztást visszafogó magas adók negatív hatását ellensúlyozza – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Nagy változások a sörpiacon
Az italok piacán főleg a sör-szegmensben zajlott átrendeződés. Tavaly a japán Asahi megvette a Drehert, a Molson Coors pedig a Borsodit. A magyar vállalatok, pl. a Zwack vagy a Békési Pálinka főleg a tömény italok között vannak jelen. Az üdítőszegmenst a regionális trendnek megfelelően a Coca-Cola és a Pepsi dominálja. Az alkoholos italokra kirótt jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó a kínálat drágulását okozta, ez pedig csökkentette a keresletet.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben a Tesco volt a vezető vállalat 2016-ban, 2,5 milliárd eurós árbevétellel. Ebben a szegmensben tovább nőtt a verseny, de a piac minden szereplőját sújtja a bérnyomás. A Spar például tavaly és idén 40 millió eurót költött a béremelésekre, és jövőre folytatja a bérfejlesztést.
Eközben a diszkontláncok, az Aldi vagy a Lidl terjeszkednek és egyre több vásárlót csábítanak el a hagyományos láncoktól, mégis az első öt helyen három magyar vállalatot, a Coopot, a CBA-t és a Reált találjuk – mondta az országigazgató.
A gyártói piac szétaprózottabb, mint a kiskereskedelem. A magyar márkák itt is képesek voltak felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, vagy akár le is győzni őket. Így jól szerepelt a Pick Szeged és a Gyermelyi is.
Csökkentek az áfacsalások
Az élelmiszer-kereskedelemre korábban jellemző áfacsalásokat az ekáer-rendszerrel és az online pénztárgépekkel sikerült visszaszorítani, de még mindig gyakoriak az étolajjal, kávéval, vagy akár élelmiszer-adalékokkal kapcsolatos pénzügyi-gazdasági bűncselekmények.
Méri Dániel, az Atradius kockázatelemzője szerint ugyanakkor biztató, hogy a beszállítók óvatosabbak lettek, és egyre gyakrabban kérik az ismeretlen partnerek vizsgálatát a hitelbiztosítóktól, amivel például az olyan csalásokat meg lehet előzni, amikor egy bűnöző egy fiktív vállalat képviselőjének adja ki magát és így rendel hitelre árut.
Az Atradius tapasztalata szerint a magyar élelmiszeriparban a számla kiállításától a fizetésig 30-60 nap telik el. A késedelmes fizetések, a nemfizetések és a fizetésképtelenségek száma az elmúlt évben nem nőtt. – Ugyanakkor a fizetésképtelenségi ráta a szektorban tavaly 3,5 százalék volt, míg a gazdaság egészének átlaga 2,7 százalék körül alakult.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
