11p

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Közgazdasági szempontok hosszú sora nehezíti, hogy – külföldi vagy hazai – szakmai befektető felvásárolja vagy kiszorítsa az itt megtelepedett külföldi, főleg élelmiszert áruló üzletláncokat. Lázár János kormánybiztos minapi nyilatkozatának nincs erős gazdasági talapzata, a szabályozás révén való kiszorítás meg nagyon erős uniós ellenállásba ütközhet. Ráadásul a legnagyobb hálózat a kormány stratégiai partnere, a másodikat milliárdokkal támogatja. Összegyűjtöttük a legfontosabb gazdasági megfontolásokat, amelyekkel számolnia kell egy olyan cégnek, amelyik rávetné magát az esetleges koncra. Ebben segítségünkre volt több tanácsadó cég, de egyik sem vállalta névvel a megszólalást.

Elöljáróban annyit: a magyarországi kiskereskedelmi lehetőségek voltak annyira vonzóak a rendszerváltás utáni első években, hogy több nagy európai szereplő is benyomuljon és itt sok-sok év alatt erős bástyákat építsen ki. Hálózatfejlesztés, beszerzési rendszerek, helyi logisztikai bázis és a végletekig lecsupaszított, hatékony költségstruktúra – ez jellemzi őket. Néhányan (Tesco, Auchan, Spar) eleve cégfelvásárlásokkal szereztek piacot, amit aztán folyamatosan bővítettek. Beszállítói köreikben egyre nagyobb a magyar termelők aránya, de továbbra is egész Európában, sőt, egyes cégeknél még Észak-Afrikában és Közel-Keletben is gondolkodnak, ezekkel nem tudnak versenyezni a magyar szereplők.

A külföldi láncok méretüknél fogva sokkal nagyobb volumeneket tudnak vásárolni (forrás: pixabay.com)
A külföldi láncok méretüknél fogva sokkal nagyobb volumeneket tudnak vásárolni (forrás: pixabay.com)

Természetesen kíváncsiak voltunk, hogy az európai és a magyarországi cégfelvásárlásokat jól ismerő globális tanácsadói óriáscégek – megerősítve a mi tapasztalatainkat – milyen szempontokat említenek, ha egy multi itteni hálózatának átvétele fordul meg valamelyik magyar csoport vezetőinek a fejében. Nevük mellőzését kérve az alábbiakat hangsúlyozták:

Mindenekelőtt a volumenvásárlást említették, vagyis azt, hogy mennyiségi növekedés elérése lehet a cél a piaci részesedés és lokációk megszerzése révén. Nagyon alaposan fel kell térképezni azonban a céltársaság múltbéli teljesítményét, de ami még fontosabb a koronavírus járvány okozta piaci változásokat, a cég megváltozott piaci helyzetét. Be kell árazni a beszállítói kapcsolatrendszerét, ingatlanállományát, a működési modelljében rejlő kockázatokat, továbbá azt, hogy mennyire illik bele a vevőjelölt termék- és szolgáltatási portfóliójába a céltársaság.

„A kiskereskedelemben ma hihetetlen dinamikák vannak, ezeket pontosan kell látni és elemezni.  Tudni kell például, hogy a megcélzott hálózatban mekkora az online értékesítés aránya, milyen gyorsan növekszik ez, hiszen más típusú kapacitás kell ennek kiszolgálására, mint az offline áruházakban. A céltársaság terjeszkedési stratégiáját is meg kell vizsgálni, lehet, hogy nem nagyon tér el a felvásárlóétól, vagyis nem tud például kiegészítő szerepet játszani annak palettáján„– mondta az egyik szakértő.

Természetesen mindenféle „álmodozásnak” gátat szab, hogy mekkora a felvásárlásra szánt összeg. A magyar tulajdonú láncok pénzügyi mutatóit nézve esélytelen, hogy elegendő pénzt teremtsenek elő. Több helyütt eleve egymással is versenyeznek, nem valószínű, hogy összeállnának egyetlen nagy magyar holdinggá. Inkább beszerzési társaságokként működnek, semmint egységes hálózatként, hiába használnak azonos logot. Még magyar tulajdonú bankok hiteleivel megtámasztva sem valószínű, hogy egy magyar hálózat sikerrel tudna olyan árat mondani egy nagy európai játékosnak, amiért az veszni hagyná ezt a prosperáló piacot, sutba dobva eddigi, több tízmilliárd forintos fejlesztéseit. 

A hitelt egyébként is vissza kell fizetni, vagyis ki kell termelni, s ehhez a nyugatinál hatékonyabban kell működtetni a saját hálózatot. Márpedig ez eddig nem sikerült. A külföldi láncok kiterjedtsége és beszerzési lehetőségei sokkal szélesebbek, akkora volumeneket tudnak vásárolni Európában és a közeli kontinenseken, amire a magyarok a méretüknél fogva nem képesek. Egyebek mellett ez teszi alkalmassá őket arra, hogy alacsonyan tartsák az áraikat és megfelelő árrést érvényesítve versenyelőnyhöz jussanak.

Működésük hatékonyságát azzal is növelik, hogy jól körülhatárolt a termékkörük, biztonságos, nem korlátos és nem szerteágazó, apró cégekből áll a beszállítói körük, hanem nagy volument szállítani képes vállalatokból. Ezeket sokkal könnyebb kezelni, mint ezernyi kistermelőt vagy kisebb gyártót, ahogy ez a magyaroknál történik. A munkafolyamatok racionalizálása és a digitalizáció előrébb tart, mint a magyaroknál. A logisztikai eszközpark korszerűbb, a szervezettség magas fokú és folyamatosan javul, ennél fogva az ellátási lánc kifinomultabb és rugalmasabb.

A hatékonysági mutatók közé tartozik, hogy mekkora az egy négyzetméterre, továbbá az egy dolgozóra jutó bevétel és nyereség. A legfontosabb pénzügyi mutató azonban nem a forgalom (bár ebben is jól teljesítenek a külföldiek), hanem az EBITDA (vagyis a kamatok, az adózás és az értékcsökkenési leírás előtti eredmény). Itt kell versenyképesnek lenni és a külföldi láncok többsége jól áll ebben a versenyben, gyorsabban tudják növelni ezt a mutatót, mint a magyarok zöme.

Nem elhanyagolható, hogy megspórolható-e valamilyen központi költség (management díj) azzal, hogy új tulajdonosa lesz egy hálózatnak. Azt is mérlegelni kell, hogy milyen szinergiákat lehet érvényesíteni az átvenni tervezett cég és a saját vállalat költségeinek terén.

Múltbéli példák magyarokkal

  • 1992: a Spar átveszi a 14 db Billa üzletet
  • 1995: a Tesco felvásárolja a magyar Globál hálózatot
  • 2003: a Spar átveszi a 22 db Kaiser’s boltot
  • 2008: a Spar átveszi a teljes, 174 egységből álló Plus hálózatot
  • 2012: a CBA és a Coop veszi át a Match és Profi áruházakat, az Auchan átveszi a 7 db CORA hipermarketet

További rendkívül fontos szempont természetesen a megcélzott hálózat ingatlanállománya. Itt két, szintén névtelenséget kérő tanácsadó cég szakembere osztotta meg érveit. Felvetettük, hogy gyakorlatilag bárki maga is találkozhat az áruházakban azzal, hogy mekkora különbségek vannak áruház és áruház között, ha csak a fizikai megjelenést nézzük.

„Egy szakmai befektető azonban mást is észrevesz, illetve vizsgál. Először is azt, hogy az adott hálózatban mekkora a saját és mekkora a bérelt ingatlanok aránya” – mondták a szakemberek. Utaltak arra, hogy az előbbi a tőke lekötése miatt teher, az utóbbi nagyobb rugalmasságot ad, és nem mindegy, hogy euróban vagy forintban kell fizetni a bérleti díjat, továbbá, mikor járnak le a bérleti szerződések.

Az ingatlanok esetében vizsgálni szükséges azt is, hogy mennyit kellene költeni az átalakításukra, a korszerűsítésükre. A multik ingatlanainak nagy része úgymond zöldmezős beruházásként jött létre, tehát egy uniformizált méret és belső struktúra alapján húzták fel őket az elmúlt 20-25 évben. Egy negyedszázada átadott hipermarket persze nem veheti fel a versenyt a legújabb áruházakkal, amelyek más formavilággal jelentek meg és persze műszakilag is a leghatékonyabb, környezettudatos üzemeltetési modellt követik. Újabban – főleg a plázastop bevezetése óta – a nagyobb városokban ipari épületekben is nyitottak szupermarketeket, azok az áruházak eltérnek a „doboz” formátumoktól, de a gépészet és az egész üzemeltetés korszerű, a plusz szolgáltatások (e-töltő pontok, autómosó) sok helyütt jelen vannak. 

Lázár János támadja, a kormány támogatja

A Lázár János szerint kiszorítandó külföldieket több gesztussal és pénzzel is támogatja a kormány. A Tesco-val még 2012-ben stratégiai partnerségi egyezményt kötött, majd a kabinet által felügyelt Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2018-ban az év beszállítójának választotta a Tesco-t. A kormány idén 1,2 milliárd forinttal segíti a Lidlt a negyedik, 35 milliárd forintba kerülő ecseri logisztikai központjának a felépítésében.

Egy másik tanácsadó vállalkozás (ez sem adta nevét a véleményéhez) a belvárosi CBA-boltok Lidl-üzletekké alakítását említette egyik példaként. Mint kifejtette: itt az új üzemeltető szerkezetig visszabontva építette újra az üzleteket, más beszállítói koncepcióval, üzletsor elhelyezéssel és a lokációknak megfelelően, prémium vagy kevésbé prémium üzletekké alakítva a helyiségeket. Érdekesnek nevezte ugyanakkor, hogy tudomása szerint a Tesco saját tulajdonában lévő magyarországi portfoliója a piacon van, eladásra vár. Itt az élelmiszerlánc, mint tulajdonos kilépni szándékozik az ingatlantulajdonosi szerepből és kizárólag az üzemeltetésre és szolgáltatásra koncentrálna. Ez is egy teljesen természetes folyamat egy kiskereskedő cég életciklusában, ahol elválik a tulajdonosi és az üzemeltetői szerep.

Megjegyezte továbbá: tudjuk, hogy a Tesco csökkenteni szeretné a saját méretét az épületein belül és ha eladja az épületeket, akkor az új tulajdonosnak kell majd a megüresedő területeket hasznosítani. Normál időkben is komoly feladat ez, a jelenlegi piacon még nehezebb, arról nem is beszélve, hogy a plázastop rendelete nem könnyíti meg a méretváltozással járó funkcióváltásokat.

Az is számít, hogy a megcélzott hálózat mennyire egységes üzletekből áll. Páldául a kisebb és közepes magyar láncoknál igen gyakori, hogy esetleges a belső elrendezés, az üzemeltető (általában franchise partner) az ingatlanhoz igazítja a belső teret, szemben a multikkal, ahol szigorúan szabályozott szinte minden négyzetméter, az egyes árucsoportok aránya, elhelyezése és prezentálási módja, s maga a térkialakítás is. Ez az egységes rendszer megkönnyíti a terület maximális kihasználását és a gyors átrendezést is, főleg a hipermarketek esetében.

Terjeszkedő nyugatiak Magyarországon

A nálunk hadállásokat kiépítő nagy európai láncok cégfelvásárlásokkal, franchise partnerek bevonásával és multinacionális szolgáltatókkal együttműködve bővítették a piaci befolyásukat. Az évek során fokozatosan növelték a magyar beszállítók arányát, külön programokat indítottak nekik. Azzal is segítenek hazai élemiszeripari termelő cégeket, hogy saját európai hálózatukban is kiteszik a pultra a termékeiket, főleg borokat, fűszert és húsárut.

A brit Tesco a nyugati megyékben egykor megtalálható Globál hálózat megvásárlásával lépett a piacra 1995-ben. Most 202 egysége van (112 hipermarket, 55 express, 35 szupermarket), az elmúlt években bezárt 15-öt. Saját becslése szerint a piaci részesedése 16-17 százalék. Együttműködő partnere egyebek mellett a Shell. A közelmúltban Budapestre helyezte a globális technológiai és szolgáltató központját, a disztribúciót kiszervezte a Waberer’s-nek, egyes hipermarketjeiben a belső eladótér egy részére beengedte a Media Markt üzleteit, a butiksoron folyamatosan karbantartja a bérlői mixet.

Az 1991 óta jelen lévő osztrák Spar csoportnak jelenleg 572 egység fölött van ott a logója, ebből 2019 végén 382 volt saját tulajdonú, a többi franchise partneré. Az OMV benzinkutak közül soknál évek óta működnek a Spar express boltok. A csoportnak Bicskén és Üllőn nagy logisztikai központja van, előbbin húsüzemet, utóbbin szendvics-és salátagyárat is működtet. Idén megvette a magyar Zimbo húsfeldolgozó céget.

A francia családi cég, az Auchan 1998 óta terjeszkedik, nagy lépés volt számára, amikor 2012-ben átvette a szintén francia CORA hét hipermarketjét. Most 19 hipermarketje és 5 szupermarketje van, a csoport önálló ingatlangazdálkodó céget is működtet, amely sikeresen bérbe adta a hipermarketek üzletsorait és a hipermarketek körüli telkeket más szektorban működő hálózatoknak.

A diszkontpiac éllovasai német gyökerű cégek. A Schwartz csoporthoz tartozó és 2004 óta jelen lévő Lidl 185 áruházat és három logisztikai központot (Székesfehérvár, Hejőkürt, Szigetszentmiklós) tart fenn. Forgalma a leggyorsabban növekszik a piacon, ezen a téren lassan már közelíti a vezető Tesco-t. Négy évvel később jött az Aldi, amelynek most 145 egysége van, bevétele ennek is az átlagot meghaladó mértékben emelkedik. Biatorbágyon van a magyarországi logisztikai, Pécsett az európai informatikai szolgáltató központja. Öt üzleténél benzinkutakat üzemeltet, 100-nál e-töltőket is kínál. A REWE csoporthoz tartozó Penny Market tudatosan vidékre, a közepes és kisebb településekre fókuszál. Összesen 226 egységet üzemeltet. Területi logisztikai központjait Alsónémedin, Karcagon és Veszprémben helyezte el.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Gyatrák az adatok és becslésekkel kell beérni?
Rácz Gergő | 2023. szeptember 27. 19:01
Ha egy ügyfél befektetési tanácsot kér, az őt tanácsokkal ellátó cég is csak az általa megismerhető adatokból és a számos más forrásra alapuló becslésekből tud kiindulni – mondta Dominik Varga, az Erste Asset Management elemzője. Ezzel együtt az ESG alapú értékelés a jövőben is fontos lesz, ezzel bármelyik hitelre vágyó vállalatnak is számolnia kell.
Vállalat Hogyan lesz pénzem abból, hogy környezettudatos befektető vagyok?
Rácz Gergő | 2023. szeptember 27. 17:39
Saját, jól megfontolt üzleti érdeke már most is a vállalati szektornak, hogy amit csak lehet újrahasznosítson, ahelyett, hogy a kitermelésért és a szállításért fizessen. Jürgen Verschaeve, a KBC Asset Management vezető szakértője szerint itt nem is arról van szó, hogy valaki zöldnek mutassa magát, hanem, hogy jól vezesse a cégét.
Vállalat Többet kaszálhat a Magyar Telekom, mint gondolta
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 26. 18:16
Minden javulhat.
Vállalat Teletömte bevásárlókosarát az Air France-KLM csoport
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 26. 15:44
Egyszerre ötven darab Airbus A350-es repülőgépet rendelt.
Vállalat A Lego visszavonulót fúj, és ez az egész Földnek fájni fog
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 25. 12:03
Nem jött össze a nagy terv, továbbra sem vehetünk lelkiismeretfurdalás nélkül az építőkockákból.
Vállalat Bizarr akcióval mentenék meg a Taromot
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 24. 16:21
A szakszervezet adakozással mentené meg a bajba került román légitársaságot. A cégvezetés nincs oda ezért. 
Vállalat Bekeményítenek a vállalatok, jönnek a fenyegetések: támadás indul a home office ellen
Csernátony Csaba, Buksza blog | 2023. szeptember 17. 18:01
A vállalatvezetők 90 százaléka úgy véli, hogy belátható időn belül vissza kell szorítani a távmunkát az amerikai piacon, mert rontja a dolgozók munkájának hatékonyságát és gyengíti a cégek szervezeti kultúráját. Ugyanakkor az ötnapos munkahét visszaállítása majdnem lehetetlen feladatnak tűnik. 
Vállalat A konferenciaszervezés 7 lépése, amivel eseményünket még sokáig fogják emlegetni
Márkázott tartalom | 2023. szeptember 17. 13:36
Nem véletlen, hogy a konferenciaszervezésre egész üzletág épül: ez egy olyan összetett terület, amely rengeteg szakértelmet és rutint igényel. Ha mégis önállóan vágnánk bele, akkor készüljünk fel! Nem lesz egyszerű egy olyan eseményt létrehozni, ami nemcsak profi, de érdekes és izgalmas is.
Vállalat Figyelem! Jelentősen módosulnak a cégekre vonatkozó ESG-előírások
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 12. 11:28
Alapjaiban változtathatja meg a cégek – nemcsak a nagyvállalatok, köztük a bankok és biztosítók, hanem a kis- és középvállalkozások (kkv) – működését, hogy a jövőben már olyan auditált (!) nem pénzügyi beszámolókat kell készíteni, ami nemzetközi szabványok alapján gyűjtött ESG-releváns adatokra támaszkodik. 
Vállalat Újabb sztrájk jön a Ryanairnél - durva meglepetés várta a vezérigazgatót
Privátbankár.hu | 2023. szeptember 7. 14:54
Két hónapon belül negyedszer lépnek sztrájkba szeptember 14-én és 15-én a Ryanair diszkont légitársaság brüsszeli pilótái, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követelve - közölte a VRT belga hírcsatorna csütörtökön a pilótákat képviselő szakszervezetek bejelentésére hivatkozva.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG