Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke azzal érvelt, hogy kézzelfogható eredményről van szó, amely az amerikai elnök vezető szerepének köszönhető, akinek sikerült elérni azt, amit az EBESZ felügyelete alatt 1992 óta tartó úgynevezett Minszki folyamat révén hiába próbáltak létrehozni. Hozzátette, azt javasolja, hogy a két kaukázusi ország közös levélben forduljon a békedíj odaítéléséről döntő testülethez.
Az azeri vezető kérdésre válaszolva hangsúlyozta, ha nem gondolták volna komolyan, hogy betartják a békemegállapodásban szereplő feltételeket, akkor „egészen biztos, hogy nem jöttek volna el a világ első számú irodájába”.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt hangoztatta, hogy jelentős mérföldkövet értek el a megállapodás aláírásával Örményország és Azerbajdzsán kapcsolataiban. „Lefektetjük az alapját annak, hogy jobb történetet írjunk, mint amiben a múltban részünk volt” - fogalmazott.
Donald Trump úgy vélte, hogy egy olyan konfliktust sikerült lezárulni, amire sokan próbáltak megoldást találni sikertelenül, és hozzátette, hogy Örményország és Azerbajdzsán több mint 35 éven keresztük keserű konfliktust vívott, amely óriási szenvedéssel járt mindkét nemzet számára.
A békeszerződés mellett az azeri és örmény vezető külön kétoldalú megállapodást is kötött az Egyesült Államokkal. A Fehér Ház közleménye szerint ezek a gazdasági egyezmények „megnyitják a Dél-Kaukázusban rejlő komoly potenciált a kereskedelemben, szállításban, infrastruktúrában, valamint technológiában, és új lehetőségeket teremtenek az amerikai emberek és amerikai vállalkozások számára”.
(MTI)
Akkor is termelnek olajat és földgázt a sarkvidéken, ha az EU azt nem támogatja. 
