Egy év alatt 6-ról 8,5 százalékra ugorhat az e-kereskedelem részaránya a kiskereskedelmi forgalomban. A KSH szerint 1050 milliárd forintot is meghaladhatja majd az idei végösszeg. De ez a jelek szerint nem a plázákban helyiséget bérlők saját online forgalmának növekedése miatt következhet be, hanem a webshopok és csomagküldő szolgáltatók hihetetlen pörgése miatt.
A plázákban a nem alapvető termékeket és szolgáltatásokat kínáló üzletek (főleg a ruházati és cipőboltok) ugyan igyekeznek növelni online eladásaikat, de ez mindeddig nem sikerül kellő mértékben és nem pótolja azt a hatalmas, akár 30-50 százalékos kiesést, amit a betérő vásárlók elmaradása okozott – utalt rá munkatársunk. Mint mondta: sokkal jobban járnak a földszintes, belső, nyitott parkolóból közvetlenül megközelíthető bevásárlóparkok, ott nem csökkent a forgalom, némelyikre már befektetők is bejelentkeztek.
A kiskereskedelem szerkezete eközben drámaian átalakul, erősödőben vannak a külföldi szupermarket-és diszkont áruházak, elsorvadnak a hazai kisboltok. Az elektronikus kereskedelem térnyerése pedig nagyon megdobta a városi logisztikai központok keresletét. A belső körzetek raktározási gondjai egyelőre nem enyhülnek, a városok szélén kialakított raktáráruházak és elosztóközpontok száma viszont növekedhet már rövidtávon is, erre biztosíték lehet, hogy vonzó, 7-8 százalékos hozamot lehet elérni ilyen ipari ingatlanok megvásárlása után – hangsúlyozta Mester Nándor.
A beszélgetést az alábbi linken lehet meghallgatni.
Az orosz kulturális központ bezárásáról döntöttek. 
