Az utolsó nyári hónapban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 1,2, naptárhatástól megtisztítva 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A havi összefoglaló szerint a nem élelmiszer kiskereskedelmi üzletekben 1,2 százalékkal nőtt a forgalom, viszont beszédes, hogy az elmúlt évek augusztusaiban az üzemanyag-forgalom mindig csúcsokat döntött, most 4,5 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben lényegében nem változott a forgalom.
A nagyobb értékű és nem alap árucikkek kevésbé voltak népszerűek, ez abból is látszik, hogy a számítástechnika-, egyéb iparcikkek forgalma 3,2 százalékkal csökkent, bútorra és műszaki cikkekre egy tized híján 7 százalékkal kevesebbet költöttünk. A csökkenő trendről már a júniusi forgalmi beszámolók alapján is írhattunk, márpedig akkor már úgymond nyitva volt az ország.
Augusztusban 8,4 százalékos volt a visszaesés a textiláruknál, a ruházati termékeknél és a cipőknél, míg a használtcikk-üzletekben 17 százalékkal kisebb forgalmat rögzítettek, ami azért is feltűnő, mert az ilyen típusú üzletek általában pont a válságos időszakokban növelik népszerűségüket. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal csökkentek.
A bevásárlóközpontok felemás képet mutattak a nyári hónapokban. Az alapvető cikkeket árusító ottani üzletek továbbra is fenntartották a korábbi üzletmenetet, de különösen a ruházati boltok szenvedtek, hiszen 30-40 százalékkal kevesebb vásárlót láttak. Az előzetes szeptemberi adatok további negatív irányt mutatnak ezeknél.
A kisebb, magyar tulajdonú ruházati hálózatok közül sok a külföldi vevőkből él, s mivel ők szeptemberben gyakorlatilag nem jöttek, még inkább rosszabbodik az üzletláncok helyzete, többnél előfordulhat, hogy egyes egységeket be kell zárni. Ezen csak keveset segít a hitelmoratórium. Az utcai üzletek bérlői annyival vannak jobb helyzetben, hogy ha önkormányzattól bérlik a helyiséget, akkor több havi halasztást kaptak a bérleti díj fizetésére. Több fővárosi kerületi önkormányzat általában negyedével átmenetileg csökkentette a bérleti díjat.
Eközben élelmiszereket és élelmiszer jellegű vegyes árukat a tavalyihoz hasonló arányban vásároltunk. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek, valamint az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek értékesítési volumene változatlan maradt.
A nem élelmiszer kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,2 százalékkal növekedett. Bővültek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (2,4 százalék), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletekben (1,9 százalék).
Túl az 1000 milliárdon
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1094 milliárd forint volt augusztusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
2020. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Érdekes, hogy a járványidőszak első hónapjaiban megugrott elektronikus kereskedelem augusztusban nem jól vizsgázott, a KSH szerint ugyanis az országos üzlethálózatok, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 0,7 százalékkal csökkent.
A botrány folytatódik.
