A kormány közzétette a honlapján azt a rendelettervezetet, amely tételesen felsorolja, mely élemiszerek kerülnek be az állami árfigyelő rendszerbe. Összesen 62 termék árváltozása kerül górcső alá július elsejétől.
Az árfigyeléssel a kormány az év eleji 25 százalék feletti szintekkel szemben májusban ugyan már "csak" 21,5 százalékos, ám az Európai Unióban még így is még bőven a legmagasabb éves szintű inflációt és a még ezt is jóval meghaladó, 33 százalék körüli élelmiszerár-drágulást kívánja fékezni. S elérni, hogy az éves fogyasztóiár-index decemberben már csak egyszámjegyű legyen - ahogy azt Orbán Viktor még tavaly előírta.
Ez már a harmadik próbákozása a kabinetnek. Az első, a tavaly február 1-jétől ketyegő árstop intézménye semmilyen eredményt nem hozott, sőt kontraproduktív volt, még a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György is elismerte, hogy csak még inkább hozzájárult az infláció növekedéséhez.
Emiatt írta elő a kormány az élelmiszereket árusító üzleteknek a kötelező akciókat, ám mivel ez csak mindössze tíz napja, június 1-jétől hatályos, hatása még nem mérhető.
A jövő hónaptól ketyegő állami árfigyelő rendszerben a 100 milliárd forintos éves nettó árbevételt meghaladó üzletláncok termékeit hasonlítják össze, e körbe tartozik az Auchan, a Tesco, a Spar, az Interspar, valamint a diszkontláncok, az Aldi, a Lidl és a Penny Market. Nekik napi szinten kell feltölteniük a rendeletben neveseített 62 termék, termékcsoport árát, hogy azok a Gazdsági Versenyhivatal által működtetett honlapon összehasonlíthatók legyenek.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
