Június 5-én jártuk végig három hazai hipermarketlánc (Auchan, Interspar, Tesco) egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára. Ahogy több mint 16 éve minden egyes hónapban, ezúttal is egy nappal a KSH legfrissebb inflációs adatközlése előtt tesszük közzé a Privátbankár Árkosár felmérés legfrissebb eredményeit.
Beütött a kormány legnagyobb reménye: a bázishatás
Az élelmiszerek körében hónapok óta tart az áremelkedés ütemének fokozatos csökkenése - persze van is honnan lefelé csorognia az élelmiszer-inflációnak. Az éves áremelkedés 2022 decemberében tetőzött, 44 százalékos (!) csúcson. A mutató tavaly nyáron emelkedett először 30 százalék fölé, így várható volt, hogy idén nyárra már komolyabban beérhet a bázishatás. Ez júniusra már egyértelműen be is következett: a legfrissebb eredmények szerint tavaly júniushoz képest
"mindössze" 25,6 százalékkal drágult a családi nagybevásárlás a hipermarketekben.
A bázishatás ebben az esetben azt jelenti, hogy egy éve olyan döbbenetes tempóban kezdtek emelkedni az árak, hogy a mostani áremelkedések százalékban kifejezett értéke lényegesen alacsonyabbnak tűnik. 7 163 forinttal kell többet fizetnünk ugyanazért a 30 termékért most, mint egy éve - ez azonban a már eleve magas tavalyi árszintekhez képest "csak" 25,6 százalékos drágulást jelent.
Összehasonlításképp: tavaly júliusban szinte ugyennyivel (7 159 forinttal) drágult éves szinten a nagybevásárlás, de mivel akkor alacsonyabb volt a megelőző évi bázis, ez még 31,5 százalékos éves drágulást jelentett. Most gyakorlatilag ugyanekkora áremelkedés közel 6 százalékponttal alacsonyabb árindexet jelent. Ugye, mennyivel kevésbé fáj...?
| 2021. július | 2022. július | Változás (Ft) | Változás (%) |
| 22 704 Ft | 29 863 Ft | 7 159 Ft | 31,5% |
| 2022. június | 2023. június | Változás (Ft) | Változás (%) |
| 28 008 Ft | 35 171 Ft | 7 163 Ft | 25,6% |
| Különbség: | + 4 Ft | -5,9% |
Ennek eredményeként az elmúlt év legalacsonyabb áremelkedését tudtuk kimutatni - 25,6 százaléknál alacsonyabb éves árindex 2022 júniusában szerepelt felmérésünkben.
Nem a kormány csodafegyverei segítettek?
Persze mondhatnánk, hogy ez nem a bázishatás eredménye, hanem a kormányzati intézkedéseké - beadták a vakcinát, ami elkezdett hatni, a sikeres gazdaságpolitika legyűrte, legyűri az inflációt. Az egyik gyakran emlegetett intézkedés az árstop intézménye - ez már régóta érvényben van, és egyelőre megbecsülhetetlen, mikor vezetik ki a piactorzító intézkedést, ami mostanra gyakorlatilag az összes szakmai szövetség szerint komoly zavarokat okoz, az MNB szerint pedig kimutathatóan épp ellentétes hatású, azaz inkább az árak emelkedésének irányába hat. Segíti az áremelkedés mérséklődését a forint erősödése is - ez elsősorban az MNB jelentős kamatemeléseinek köszönhető, ami viszont elképesztően drága megoldást jelent. A jegybank 2022-es jelentéséből kiderült, hogy már tavaly 1000 milliárd forint fölé duzzadt a kamat- és kamatjellegű veszteség, ami az idei évben még sokkal magasabb is lehet, évente többszázmilliárdos terhet róva a költségvetésre:
Szintén inflációellenesnek szánt intézkedés a kötelező akciózás vadonatúj, június 1-jétől érvényes intézménye. A nagyobb árbevételű üzletláncok számára azt írta elő a kormány, hogy 20 termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal alacsonyabban kell értékesíteniük. Akciók persze eddig is voltak ezekben a láncokban, gyakorlatilag felmérhetetlen, hogy az egyébként is meglévő leárazások közül melyek azok, amelyekre a kormány kényszerítette rá az üzleteket. A bejáratnál megjelentek az új kék plakátok, az árstophoz hasonlóan kötelező a kormány intézkedését reklámozniuk az üzleteknek.
Ezen kívül viszont egyáltalán nem könnyű kideríteni, hogy "kinek mit intézett a kormánya" - azaz mit akcióztak le maguktól a boltok, és mit esetleg kormányzati nyomásra. Ez azt jelenti, hogy bármilyen akciós terméket látunk, nyugodtan gondolhatják a vásárlók, hogy ez a kormánynak köszönhető, bármi is legyen a valóság. A bejáratoknál lévő kék általános plakáton kívül külön (kék) cetli nincs az akciós termékeknél, ezért az eladóktól érdeklődtünk, mik a kötelező akciós termékek.
Az Intersparban több dolgozót is megkérdeztünk, de kapásból egyikük se tudta megmondani, pontosan mely termékekre vonatkozik a kötelező akció. A zöldség- és gyümölcs osztályon az egyik eladó azt mondta, úgy tudja, a fürtös paradicsom és az S-Budget, 2 kilós kiszerelésű piros alma lehet most első körben így árcsökkentve.
Persze ahogy az Árstopnál, itt is azonnal meglátszik a kormányzati beavatkozás árnyoldala. Egyes akciós termékeknél megjelent a "maximálisan vásárolható mennyiség" kitétel az akciós ártáblákon. A paradicsomból például 5 kilót, almából pedig 10 kilót lehetett egy körben megvásárolni az Intersparban
Az Auchanban valamivel könnyebb dolgunk volt. Itt azt mondták, a termékek mellett lévő narancssárga "OK Auchan Ár" táblák jelzik a kötelező akcióban szereplő árukat, mint ahogyan a heti katalógusuk első két oldalán is fel van tűntetve ez a 20 termék "heti kiemelt élelmiszerakcióink" alatt.
Valamivel olcsóbb a bevásárlás, mint egy hónapja
Friss felmérésünk idején tehát már éltek a kötelező akciók - mennyire nyomták rá a legalább 10 százalékos árcsökkentések bélyegüket a számokra? Nem tudjuk - ami biztos, hogy a 30-ból 4 termék esetében mértünk 10 százalékos vagy azt meghaladó átlagos árcsökkenést:
- a tojás 10,6 százalékkal
- a tejföl 11,2 százalékkal
- a száraztészta 12 százalékkal
- a vizsgált tömény szeszesital pedig 20,6 százalékkal
lett olcsóbb, mint egy hónappal ezelőtt. Ezek közül a tojás kiesik a lehetséges kötelező akcióból (árstopos terméket ugyanis nem ér ebben a körben leakciózni), ahogy az alkohol is (nincs ilyen kategória a kötelezők között).
Jelentősebb áremelkedést egy hónap alatt egyes üdítőknél mértünk, valamint a krumplinál - ez utóbbi esetben az egy hónap alatt mért 25 százalékos áremelkedés azért pikáns, mert árstopos termékről van szó. Nem véletlen, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség nemrég jelezte is: ne keressék rajtuk az olcsó krumplit, merthogy az már nincsen. A tavalyi burgonyát már eladták, az idei pedig még terem, de a fogyasztóvédelem mégis állandóan ellenőrzi a kereskedőket >>>
Összességében 2,3 százalékkal csökkent májushoz képest a családi nagybevásárlás ellenértéke; a három hipermarketben
átlagosan 826 forinttal kellett kevesebbet hagynunk, mint egy hónapja.
Az előző hónaphoz képest az Auchan, a Tesco és az Interspar is csökkentett valamennyit az árain: 1,0 és 3,2 százalék között szóródnak a havi árcsökkenések a három üzletláncnál, ebből jött ki az átlagos 2,3 százalékos havi csökkenés. A 30 termékből álló élelmiszerkosár átlagos értéke a három áruházban 35 171 forint lett.
A legolcsóbb és a legdrágább áruház között a különbség 12 százalékos, 4 015 forintot lehetett volna spórolni a legolcsóbb áruházban a legdrágábbhoz képest. Aki képes arra a bravúrra, hogy mindent ott vegyen meg, ahol a legolcsóbban adják, az 31 552 forintból úszhatta volna meg a nagybevásárlást.
Mi drágult a legjobban? Mi kevésbé?
Egy olyan termék van, amit olcsóbban vehettünk most meg, mint egy éve: a tavalyi árrekorder margarin egy hajszállal, 0,4 százalékkal olcsóbb lett egy év alatt. Az árstopos termékek közül az étolaj és a csirke ára nem változott semmit (igaz, időleges áruhiány olvasóink beszámolói szerint mindkettőből előfordul). A tömény szeszesital csak 2,8 százalékkal lett drágább egy év alatt, az árstopos cukor pedig csak 1,5 százalékot drágult tavaly júniushoz képest.
Ebben a hónapban az áremelkedési rekordot a gyümölcsjoghurt érte el, közel 68 százalékkal drágább, mint egy éve. 65 százalékot drágult a chips, 64-et a csokoládé. A kenyér 62,5 százalékkal kerül többe most, mint tavaly júniusban. Ebben a hónapban az éves áremelkedés mértéke az alábbi termékeknél volt átlag fölötti:
Havi legolcsóbbak - eper, kenyér, ásványvíz
Ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket, hogy megvizsgáljuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát az árkosár általános módszertanától elszakadva - hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni.
Mivel elkezdődött az eperszezon, az import és hazai fóliasátras termés mellett a magyar szabadföldi eper is megjelent a kínálatban, megnéztük, mennyiért adják a gyümölcsöt a hipermarketek a szezon elején. A legolcsóbbat az Auchanban találtuk, a magyar eper kilója 2198 forint volt ottjátunkkor. A Tescóban Romániából (igaz, a jelzés szerint Erdélyből) származó epret találtunk, ennek kilója 2798 forint volt. Az Intersparban a magyar, veresi szamóca kilója 3498 forintba került.
Az elmúlt időszak egyik legfájdalmasabb áremelése a pékáruk körében történt, nem volt ritka az sem, hogy a kenyér ára az előző évinek a duplájánál is magasabb volt. A legolcsóbb kenyeret az Auchanban találtuk, az egykilós parasztkenyérért 539 forintot kértek. Az Intersparban a hasonló kenyérért 689 forintot kértek el, a Tescóban a legolcsóbb a félkilós félbarna kenyér volt, ennek kilónkénti ára 798 forint.
Aki kenyéren és (ásvány)vízen él, az a Mizse vizét tudja a legolcsóbban beszerezni, az Auchanban egy akció keretében most 98 forint volt egy másfél literes palack. A Tescóban az Aquawell ásványvízből egy üveg 109 forintba került, a Sparban a Verde víz volt a legolcsóbb 139 forintért.
Mit éreznek az inflációból a nyugdíjasok?
Harmadik hónapja, hogy 29 ezer forint felett van a Nyugdíjas Árkosár értéke laptársunk, az Mfor.hu legfrissebb felmérése szerint. Eszerint júniusban a 21 termékből álló kosarat 29 136 forintért lehetett beszerezni, alig kevesebb a májusi bevásárlás értékével - csupán 267 forinttal kell kevesebbet most kifizetni a termékekért. Részletek az Mfor.hu-n>>>
Felmérés a körforgásos gazdaság hazai állapotáról. 
