A rendelet szerint a Gazdasági Versenyhivatal által üzemeltetendő, július elsejétől bevezetendő árfigyelő rendszer célja a gazdasági hatékonyság és a káros magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme azzal, hogy az egyes termékek napi ára nyilvános lesz.
Mit tart nyilván a rendszer?
Több olyan adatot is, amely nagyon jól jön majd a vásárolni készülő fogyasztóknak:
- az üzletek nevét és címét, valamint az üzemeltető cég nevét,
- a forgalmazott termékek nevét, és minden azonosításhoz szükséges adatot,
- a napi árat és az ártípust,
a törzsvásárlói kedvezmény használatával elérhető legalacsonyabb bruttó eladási árát és egységárát, ha a törzsvásárlói ár – ide nem értve a kuponos, továbbá mennyiségi kedvezményhez kötött bruttó eladási árat – alacsonyabb, mint a napi ár, és a kereskedő törzsvásárlói árat alkalmaz. Ezt a rendszer kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván.
Végül fontos kitétel az is, hogy a rendszerbe bekerülő napi ár megállapításakor nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelyet akkor alkalmaznának a boltok, ha a 72 órán belüli lejárat miatt akcióznak.
Melyik boltoknak kötelező az adatszolgáltatás?
A rendelet szövegezése szerint az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a kereskedő, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot.
Az árfigyelő rendszerben azonban minden bizonnyal nem csak a legnagyobbak áraival találkozhatunk majd, ugyanis önkéntes alapon is beszállhatnak a jelentők körébe az üzletek. Ezt a szándékot a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, elektronikus úton megküldött nyilatkozatukkal jelezhetik.
Legkésőbb egy nappal előre mindig tudni lehet majd az árakat
A fogyasztók számára szintén érdekes kitétel lehet, hogy a dokumentum szövege szerint
a termék azonosításához szükséges adatot és a kereskedő által alkalmazott napi árát és törzsvásárlói árát naponta, elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe.
Azaz legalább ennyivel előre tudható lesz majd, hogy a kezdetben több mint 60 termékkategóriát tartalmazó rendszer alapján hová lesz a legérdemesebb elindulnia a fogyasztónak, ha például fehér kenyeret, trappista sajtot, virslit, vagy vajat venne.
Bírságol is a hatóság
Azon üzletek esetében, amelyeknek szerepeltetnie kell áraikat a rendszerben, ennek elmulasztásáért büntetés jár, csakúgy mint azért, ha az üzletben ténylegesen kiírt árak nem felelnek meg az árfigyelő rendszerben szereplőnek. A bírság sávosan alakul, de a legsúlyosabb tételt az jelenti, hogyha a kereskedő megtéveszti a vásárlókat, és más árat szerepeltet a rendszerben, ekkor termékenként 50 ezer forint a bírság.
Kire "fogadnak" a brit politikusok? 
