A rendelet szerint a Gazdasági Versenyhivatal által üzemeltetendő, július elsejétől bevezetendő árfigyelő rendszer célja a gazdasági hatékonyság és a káros magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme azzal, hogy az egyes termékek napi ára nyilvános lesz.

Mit tart nyilván a rendszer?

Több olyan adatot is, amely nagyon jól jön majd a vásárolni készülő fogyasztóknak:

• az üzletek nevét és címét, valamint az üzemeltető cég nevét,
• a forgalmazott termékek nevét, és minden azonosításhoz szükséges adatot,
• a napi árat és az ártípust,

a törzsvásárlói kedvezmény használatával elérhető legalacsonyabb bruttó eladási árát és egységárát, ha a  törzsvásárlói ár – ide nem értve a  kuponos, továbbá mennyiségi kedvezményhez kötött bruttó eladási árat – alacsonyabb, mint a napi ár, és a kereskedő törzsvásárlói árat alkalmaz. Ezt a rendszer kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván.

Végül fontos kitétel az is, hogy a rendszerbe bekerülő napi ár megállapításakor nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelyet akkor alkalmaznának a boltok, ha a 72 órán belüli lejárat miatt akcióznak.

Melyik boltoknak kötelező az adatszolgáltatás?

A rendelet szövegezése szerint az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a  kereskedő, ha a  tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot.

Az árfigyelő rendszerben azonban minden bizonnyal nem csak a legnagyobbak áraival találkozhatunk majd, ugyanis önkéntes alapon is beszállhatnak a jelentők körébe az üzletek. Ezt a szándékot a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, elektronikus úton megküldött nyilatkozatukkal jelezhetik.

Legkésőbb egy nappal előre mindig tudni lehet majd az árakat

A fogyasztók számára szintén érdekes kitétel lehet, hogy a dokumentum szövege szerint

a termék azonosításához szükséges adatot és a kereskedő által alkalmazott napi árát és törzsvásárlói árát naponta, elektronikusan, legkésőbb a  napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe.

Azaz legalább ennyivel előre tudható lesz majd, hogy a kezdetben több mint 60 termékkategóriát tartalmazó rendszer alapján hová lesz a legérdemesebb elindulnia a fogyasztónak, ha például fehér kenyeret, trappista sajtot, virslit, vagy vajat venne.

Bírságol is a hatóság

Azon üzletek esetében, amelyeknek szerepeltetnie kell áraikat a rendszerben, ennek elmulasztásáért büntetés jár, csakúgy mint azért, ha az üzletben ténylegesen kiírt árak nem felelnek meg az árfigyelő rendszerben szereplőnek. A bírság sávosan alakul, de a legsúlyosabb tételt az jelenti, hogyha a kereskedő megtéveszti a vásárlókat, és más árat szerepeltet a rendszerben, ekkor termékenként 50 ezer forint a bírság.

(Magyar Közlöny)