Tovább zuhanó kereslet vs. újabb piacellenes intézkedések - lehet ebből érdemi inflációcsökkenés?
Legutóbbi Árkosár-felmérésünkben azt jártuk körül alaposabban, hogy a hipermarketekben lassacskán kibontakozó inflációcsökkenésnek mi állhat a hátterében. Legfőbb okként a kiskereskedelmi forgalom összeomlását, valamint a kormányzati intézkedésekre adott jelzéseket azonosítottuk - egy érdemi árcsökkenéssel például akár a gyakorlatilag minden szereplő által ostorozott árstop kivezetése is napirendre kerülhetett volna. Nos, májusra mindkét fronton történtek fejlemények.
Ami a kormányzati intézkedéseket illeti: az árstop továbbra is velünk maradt, a kormány meghosszabbította annak hatályát - dacára annak, hogy mostanra gyakorlatilag minden érintett szereplő és szakmai szövetség károsnak, piactorzítónak, összességében pedig az árszínvonal növekedését okozó intézkedésnek nevezte az árstopot, a jegybank közgazdászai pedig számszerűsítették is annak inflációnövelő hatását (3-4 bázispontot magyaráz szerintük a teljes áremelkedésből).
És ha ez nem lenne elég, a kabinet ismét belenyúlt a piac működésébe: kötelező akciózást írt elő azoknak az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemben tevékenykedő cégeknek, amelyek 2021-es árbevétele meghaladta az 500 millió forintot. A részletszabályok már érkeznek, meghatározták a 20 termékkategóriát, amelyekben június 1. és szeptember 30. között csütörtökönként egyhetes akciót kell hirdetniük az üzleteknek. Hogy ennek van-e bármi értelme azon kívül, hogy az eddig is meglévő akciós termékek mellé ki kell írni, hogy a kormánynak köszönhetjük a kedvezményt, az majd elválik... Mindenesetre az eddig meglévő extraterhek mellé egy újabb bizonytalansági tényező került a rendszerbe a piaci szereplők számára, aminek az árát - mint mindig - a vásárlók kényszerülnek majd megfizetni. Ha a valós piaci folyamatok helyett hosszabb távon a szabályozó alakítja egyes termékek árát, az akár meg is akaszthatja vagy lassíthatja a drágulás fékeződését mutató trendet.
Merthogy a piaci folyamatok egyébként az áremelkedés egyre jelentősebb mérséklődéséhez vezetnek, vezetnének: a kiskereskedelmi forgalom zuhanása folytatódott, a legfrissebb jelentés szerint volumenben több mint 10 százalékot esett az élelmiszerek forgalma Magyarországon.
A zuhanó kereslet miatt az árakat is kénytelenek lennének lejjebb (vagy legalábbis: kevésbé feljebb) igazítani az áruházláncok, amelyet a forint erősödése, az energiaköltségek csökkenése mellett a globális ellátási zavarok enyhülése is támogatna - hacsak a kormány nem okoz újra további ellátási zavarokat a magyar szereplők körében a durván piacellenes intézkedéseivel. Az árstopból úgy tűnik, nem sikerült megérteni, hogy amennyiben bizonytalanságot okoz a kormány a rendszerben, a szereplők fokozott óvatosságra kényszerülnek az üzleti magatartásukban - így az árképzésükben is.
Tovább fékez az áremelkedés, de havi szinten nem folytatódik a csökkenés
Ahogy az elmúlt több mint 16 év során minden hónapban, úgy május 5-én is végigjártuk három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteit jártuk végéig egy nap alatt - az eredményeket szokás szerint egy nappal a KSH friss inflációs adatközlése előtt publikáljuk. Az éves élelmiszerár-emelkedés mértéke az elmúlt hónapokban a decemberi 44 százalékos csúcsról lassan csökkent, már csak a bázishatás miatt is - a tavalyi ugrásszerű áremelkedésre rakódó újabb drágulások százalékosan kifejezve kisebb értéket adnak. Márciusban és áprilisban maga a kosárérték is csökkent, magyarán, mindkét hónapban olcsóbban tölthettük meg a bevásárlókocsit ugyanazzal a harminc termékkel, mint februárban.
Most, májusban az éves áremelkedés ütemének csökkenése folytatódott, de az előző hónaphoz képest újra drágábban tudhattuk le a családi nagybevásárlást.
A három áruház közül az előző hónaphoz képest ezúttal csak az Auchan lett olcsóbb - áprilisban épp fordított volt a kép, akkor a Tescóban és az Intersparban csökkent havi összehasonlításban az Árkosár végösszege, most viszont ők valamivel drágábbak lettek. Így átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt a végösszeg, ami 426 forintos emelkedést jelent a 30 termékre vetítve.
A három áruház átlagos ára az emelkedés ellenére egy hajszállal 36 ezer forint alatt maradt - ez azt jelenti, hogy
egy átlagos családi havi élelmiszer-bevásárlás 35 597 forintba került május első napjaiban.
A legolcsóbb és a legdrágább áruház között kevesebb mint 10 százalékos az eltérés, 3 276 forint volt a különbség a végösszegben. Ha pedig mindent ott tudnánk megvásárolni, ahol a legolcsóbban adják, akkor 31 895 forintot kellene kiadnunk a termékekért - ez azonban komoly szervezést igényelne a család részéről, amihez képest a megspórolható pénz nem nevezhető jelentősnek.
Az éves átlagos áremelkedés mértéke 31,5 százalékra csökkent májusban.
Ennél alacsonyabb éves drágulást utoljára kilenc hónapja, 2022 augusztusában mértünk. Ez biztatóan hangzik, de nem szabad elfelejteni: ez csak annyit jelent, hogy kevésbé száguld az élelmiszer-infláció, még mindig közel harmadával drágább a bevásárlás, mint egy évvel ezelőtt - egészen pontosan átlagosan
8617 forinttal többet kellett most a kasszáknál hagynunk, mint 2022 májusában.
Két év alatt 13 400 forinttal nőtt az az összeg, amit pontosan ugyanezért a 30 termékért kell kifizetnünk - ez 2021 májusához képest hajszál híján 60 százalékos drágulást jelent a családi nagybevásárlásnál.
Összességében tehát azt mondhatjuk: sokkal drágábban vásárolhatunk be most, mint tavaly, a drágulás éves üteme azonban csökken - havi szinten viszont nem sikerült folytatni a két hónapon át tartó árcsökkentést.
Jobban vagy rosszabbul jártak a nyugdíjasok?
Laptársunk, az mfor.hu a Privátbankár Árkosár adatai alapján saját összeállítást készít. A Nyugdíjas Árkosár azt hivatott bemutatni, hogy mennyibe kerül egy nyugdíjas havi bevásárlása. Egy aktív, valamint egy nyugdíjaskorú fogyasztói kosara ugyanis eltér egymástól, bizonyos termékeket nagyobb, míg másokat egyáltalán nem, vagy kisebb mennyiségben vásárolnak idős honfitársaink. A legfrissebb eredményeket itt olvashatja >>
Lehet azért ehhez képest spórolni, ha hűségesek vagyunk - mennyire kavarnak be az "állami akciók"?
Az elmúlt hónapokban többször jeleztük: ennél azért meg lehet úszni olcsóbban is a nagybevásárlást, ehhez azonban mindenképp részt kell vennünk az áruházak hűségprogramjaiban. Az Árkosár általános módszertana szerint ugyan figyelembe vesszük az akciós árakat, de csak akkor, ha ezek nem kötődnek valamilyen feltételhez - így a mennyiségi kedvezményekkel és a hűségkártyához, -applikációhoz kötött kedvezményekkel nem számolunk. Az utóbbi időben ezen a fronton mindhárom szereplő sokat erősített, abszolút értelmezhető kedvezmények járnak a hűségprogramok résztvevőinek.
Kérdés, hogy a júniustól bevezetendő kötelező akciózás ezen mennyire változtat - nyilván azokat az akciókat nem lehet majd hűségprogramhoz kötni, így adott esetben az ilyen kedvezmények megkurtítására is kényszerülhetnek a láncok. Remélhetőleg összességében nem veszítenek a vásárlók a folyamat végén.
Mi drágult a legjobban? Mi a legkevésbé?
Olyan terméket továbbra sem találni, amelyhez idén olcsóbban juthatunk hozzá, mint egy évvel ezelőtt. Az árstopos termékek között van olyan, ami most is pont annyiba kerül, mint egy éve (étolaj). Más árstopos termékeknél minimális drágulást jegyezhettünk fel - ez a kínálat szűkülésére vezethető vissza: nem kapható például ugyanolyan kristálycukor, mint egy évvel ezelőtt, csak valamivel drágább fajta. Volt olyan hipermarket, ahol a pultból egyáltalán nem lehetett csirkemellfilét kapni, az előre csomagolt, hűtős változat pedig nem az "alap", vákuumfóliás kilós kiszerelés volt, hanem a valamivel drágább fajta, dobozos, darabolt verzió. Összességében a cukornál 4,4, a csirkemellfilénél 6,6 százalékos éves áremelkedést mértünk, ami a többi termék árváltozásához képest nagyon alacsonynak, az árstophoz képest kissé magasnak mondható. Lisztből viszont két áruházban is a szokásosnál drágábbat találtunk, így egy hónap alatt 13,5, egy év alatt 27,3 százalékos áremelkedésről tudunk hírt adni. Hiába ugyanis a kisebb összeget feltüntető árcímke, ha üres mögötte a polc - ez az egész árstop rákfenéje.
A legnagyobb áremelkedést egy év alatt az árstopon kívüli UHT-tejnél mértük, ami a második helyezett kenyérhez hasonlóan több mint 70 százalékot drágult egy év alatt. 66 százalékkal drágább lett az alma kilója, közel 65-tel a tejföl. Az átlagosnál nagyobb drágulást az alábbi 16 termék esetében mértük 2023. májusban:
Az árstopos termékeken kívül a legalacsonyabb áremelkedést a sajtnál mértük, ami csak 3,7 százalékkal került többe, mint egy éve. A bázishatás beérett a margarinnál is: tavaly olyan sokat drágult, hogy most csak 4,6 százalékkal kellett többet leszurkolni érte, mint egy éve.
Havi legolcsóbbak: hogy áll a vaj- és a trappista-árháború?
Pár hónappal ezelőtt a vaj frontján indult meg a látványosabb árháború az élelmiszerláncok között: az általános élelmiszer-infláció még csúcson volt, de a piaci szereplők sorra adták ki a közleményeiket arról, hogy a tejpiaci helyzet javulásának eredményeként komolyabb mértékben csökkentik a vaj árát. Később hasonló bejelentések érkeztek a trappista sajtról is. Márciusban ezért megnéztük, hol tart az árcsökkentés - most pedig ellenőriztük, meddig jutottunk ezen a téren. "Havi legolcsóbbak" rovatunkban minden hónapban kiválasztunk három terméket, és megvizsgáljuk, hogy az általános módszertantól eltérve, márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet ezeket a legolcsóbban beszerezni. A vaj és a trappista sajt mellett a tejföl esetében ismételtük meg a két hónappal ezelőtti felmérést.
A legolcsóbb (legalább 80 százalékos zsírtartalmú) vajat ezúttal az Intersparban találtuk, a sajátmárkás termék kilónként 3592 forintért volt elérhető. Az Auchan sajátmárkása 3595, a Tescóé 4795 forint volt ottjártunkkor. Az átlagos kilónkénti ár 3994 forint - két hónappal ezelőtt még 5109 volt ugyanez az ár, két hónap alatt tehát több mint 20 százalékkal csökkentették a legolcsóbb vajak árát a hipermarketek.
Trappista sajtot már 1890 forintért találtunk kilónként - ennyiért adta az Interspar a Cheeseland trappista sajtot ottjártunkkor. Az Auchanban a sajátmárkás trappista 2589 forint volt, a Tescóban a Tami trappista kilónként 2599 forintba került - de Clubcarddal már 1990 forintért is megkaphattuk. Még ha a hűségkedvezményt nem is számítjuk bele az átlagárba, akkor is nagyot esett a trappista ára: a mostani 2359 forintos átlagár 34 százalékkal alacsonyabb, mint a két hónappal ezelőtti.
A legolcsóbb tejfölöket vödrös kiszerelésben, sajátmárkás verzióban, 12 százalékos zsírtartalommal találjuk meg a polcokon (nem meglepő módon). Ebből a legolcsóbb az Auchané (1093 forint kilónként), a Tescóé 1104 forintba kerül kilónként, az Intersparé pedig 1163 forintba. Az átlagár 1120 forint - ez szinte megegyezik a két hónappal ezelőtti 1163 forintos átlagárral, itt tehát egyelőre nem mértünk árcsökkenést.
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
