Térségünkben mindenütt előzésben vannak a bevásárlóparkok (retail park), különösen a járvány eddigi két éve alatt lehetett ezt látni, hiszen egyre nagyobb érdeklődés övezi őket. Az intézményi és a magánbefektetők portfóliójában mind nagyobb az arányuk, de még nem meghatározó, viszont kiléptek ez elszigeteltségből és a nagy plázák árnyékából a kiskereskedelmi ingatlanok csoportján belül.
Mindezt alátámasztják a befektetésekről szóló összefoglalók is, legutóbb a Colliers Internationalé. A nemzetközi ingatlan tanácsadó cég nem egyszerűen hasonló megállapításokra jutott, hanem hozzáfűzte: a diszkont kiskereskedők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak üzlethelyeik bővítése iránt, beleértve a hagyományos bevásárlóközpontokat is és a bevásárlóparkokat is.
Kevin Turpin, a Colliers közép- és kelet-európai regionális piackutatási igazgatója kifejtette:
„A folyamatban lévő világjárvány ellenére a GDP pozitív irányú visszapattanását észlelhettük. Az infláció növekedése és a globális ellátási lánccal kapcsolatos problémák, amelyek a termékek és erőforrások növekvő költségeit növelik, együttesen azonban mind hozzájárulnak a termelők, kiskereskedők és végső soron a fogyasztók előtt álló kihívásokhoz. Mivel a világjárvány hosszú távú hatásai még mindig nem ismertek, a kisebb bevásárlóközpont-formátumok és a kiskereskedelmi parkok jelentőségének növekedése erősödött. Az építés alatt álló vagy előrehaladott tervezési szakaszban lévő projektek többszörös száma alátámasztja ezt a tendenciát".
Számos fejlesztő fektet be ebbe a piaci szegmensbe, például az Immofinanz, a Saller, az EDS RP, a Trei Real Estate és a Fidurock. A fejlesztők, a befektetők és a kiskereskedők részéről az ilyen típusú eszközök iránti „étvágy” erősnek tekinthető. E piaci szegmens fejlettségi szintje a közép-kelet-európai országokban eltérő, de a bevásárlóparkok szegmense nagy fejlődési potenciált mutat.
Mi a helyzet nálunk? Egyrészt erős a nyugat-európai, főleg osztrák tulajdonosi jelenlét a bevásárlóparkoknál, s ez nem fog változni, hiszen az osztrákok is érzékelik, hogy nem érdemes megválni ettől az eszköztől. Másrészt a magyar befektetők is ráharaptak, például a rohamosan terjeszkedő Indotek Group.
Ma már több városban is mágnesbérlőnek számítanak ezekben a parkokban az élelmiszer és nem élelmiszer (non-food retailer) diszkont kiskereskedők. Elegendő megnézni a három itteni hálózatot, kivétel nélkül ez a helyzet. A kisebb bevásárlóparkok a mindennapi vásárlókra összpontosítanak, akik rendszeresen látogatják őket, ezért az ilyen komplexumok többségében jellemzően az élelmiszer- vagy nem élelmiszer jellegű diszkontáruházak a főbérlők.
Szakértők szerint ez a tendencia mind a nagyvárosok bevásárlóparkjaira, mind pedig a kisebb városokban lévő projektekre vonatkozik. Ez a közép- és kelet-európai lakosok változó vásárlói magatartásának eredménye. Ugyanakkor a hagyományos bevásárlóközpontokon belüli üzlethelyiségek iránti növekvő érdeklődés is megfigyelhető - toldotta meg a Colliers.
Közép- és Kelet-Európa 16 országában több mint 30 élelmiszerdiszkontlánc működik. Az ezek és a szupermarketek közötti különbség azonban egyre inkább elmosódik. A kezdeti kemény diszkont koncepció után az élelmiszerdiszkontok elkezdték átalakítani kínálatukat, hogy versenyre keljenek a hagyományos szupermarketekkel. Ugyanakkor a szupermarketek a "legalacsonyabb ár" jelszóval saját márkás termékeket is bevezettek. Az évek során a diszkontok és a szupermarketek közötti különbség a kínálatból és a termékek üzletekben való bemutatásának módjából kiindulva eltűnt.
Az üzletek számát tekintve a KKE-16 országaiban a vezető kiskereskedő a portugál Jeronimo Martins tulajdonában lévő Biedronka, amely több mint 3100 üzlettel rendelkezik Lengyelországban. A második helyen a német Schwarz csoport tulajdonában lévő Lidl áll több mint 2000 üzlettel. A harmadik Ukrajna legnagyobb élelmiszerdiszkontlánca, az ATB.
A Lidl és a Kaufland mellett a régióban aktív német láncok közé tartozik az Aldi, amely Lengyelországban Aldi Nord, Magyarországon pedig Aldi Süd néven van jelen, valamint a Penny, amely Csehországban, Magyarországon és Romániában működtet hálózatot. 2020 eleje és 2021 első félévének vége között több mint 1350 élelmiszerdiszkont üzlet nyílt a közép- és kelet-európai régióban. Ez megerősíti, hogy térségünk továbbra is a fejlődés útján halad, és képes sok új létesítményt befogadni.
A 2021-re vonatkozó főbb adatok:
• A hagyományos bevásárlóközpontok száma a KKE 16 országában meghaladta az 1200-at
• A hagyományos bevásárlóközpontok állománya megközelítőleg 28,5 millió négyzetméter
• A bevásárlóparkok mintegy 1350 projektet tesznek ki
• A bevásárlóparkok teljes állománya mintegy 9 millió négyzetméter
Régiónkban több mint 45 nem élelmiszeripari diszkontlánc működik. Az üzletek számát tekintve a legnagyobb a Pepco, amelyet a KiK, az Avrora és az Ostrov Chistoty követ. A Pepco közel 2500 üzlettel 11 országban van jelen. A Pepco csoport a tulajdonosa a Dealz márkának is közel 100 üzlettel Lengyelországban. A második legnagyobb lánc a KiK közel 1000 üzlettel rendelkezik 8 országban. Ezek, valamint a holland Action márka és a német TEDi márka úgy döntöttek, hogy bevásárlóparkokban megnyitott üzleteken keresztül lépnek be a térségi piacokra. Gyors növekedésük során azonban ezek a láncok a hagyományos bevásárlóközpontokban is keresik a lehetőségeket.
Több fontos témáról is részletesen beszélt a miniszterelnök egy interjúban. 
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
