Sokkal kevesebb lakás épült 2025-ben, de van fény az alagút végén?

2025-ben 12 062 új lakás épült, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint 2024-ben.

• 2025-ben 12 062 lakást vettek használatba, 9,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben.
• A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9 százalék). Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások közel egyharmada.
• A lakásépítés területi koncentrációja a fővároson belül is erős. Budapest 3949 új lakásának 62 százaléka négy kerületben épült fel: a XIII. kerületben 732, a IX. kerületben 636, a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben pedig 458 új lakást vettek használatba.
• Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).
• A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 64 százalékra nőtt az előző évihez képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 6,5 százaléka lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m²-rel 95,6 m²-re mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 m² volt.
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34 százalék volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3,0 százalékponttal.
• Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
• Budapesten összesen 10 959 lakás építésére adtak engedélyt, 56 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 és a X. kerület 1458 engedélyezett lakással.

• 2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
• A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
• Az előző évihez képest az ország összes régiójában emelkedett az építési engedélyek alapján építendő lakások száma. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld mutatta (76 százalék), ezt követte Budapest (56 százalék), majd Közép-Dunántúl (49 százalék).
• Az építtetők az esetek 27 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• Az egy évvel korábbinál 18 százalékkal több, összesen 10 228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2975 volt, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.