Hiába nyitottak meg a teraszok, a pesti belváros nem vendéglátóipari egységeiben nincs tömeg - és ez egy diplomatikus megfogalmazás. Gyakorlatilag alig térnek be vásárlók. Sok helyütt nincs hova, jókora rács vagy lakat fogadja őket. Elegendő könnyű sétát tenni a Váci utcában vagy a Petőfi Sándor utcában és meggyőződhetünk erről.
Főleg a nem alapvető árucikkekkel kereskedő kisebb cégtulajdonosok vagy üzlethelyiség-bérlők húzták le a rolót, magyarul mentek tönkre. A nagy nemzetközi láncok üzleteiben is nagyságrendekkel kisebb a forgalom, de ők látványosabban tudják elrejteni ezt a pusztaságot. Például azzal, hogy lezárnak kisebb-nagyobb területet az áruházon belül, így a mégis betévedő "vásárlók" sűrűbbnek tűnnek. Akárcsak a plázákban működő egységeik, ezek is készletezési és raktározási vagy szállítási gondokkal küszködnek, a legsérülékenyebb, magyar magánkézben lévő kis üzletek a belvárosban is szenvednek, rájuk nem vonatkozik a hitelmoratórium, mert többnyire egyéni vállalkozók.
Szóval nehéz lenne azt állítani, hogy a mindig is kirakatnak számító belváros főutcája sérülések nélkül túlélte a válságot.
Jött viszont egy összefoglaló a BKIK által összehozott Bevásárlóutca Menedzsment (BUM) nevű csoportosulástól, amely 11 budapesti bevásárlóutca, bevásárló mini környék ügyeit fogja össze. Ide tartozik az Art&Antique Street (Falk Miksa utca), a Bartók Béla Boulevard (Bartók Béla út), a Fashion Street (Deák Ferenc utca), a Haris bazár (Haris köz), a Király utca, a KultUnio (VI. és VII. kerület multikulturális negyede), a Liszt Ferenc tér, a Mikszáth tér és környéke, a Piacok, a Pozsonyi Piknik (Pozsonyi út) és a Ráday Soho (Ráday utca).
Az egyik ilyen környék érdekes módon csak pár lépésre van a nagyon nehéz hónapjait élő Váci utcától. Ott, mint ahogy a BUM által képviselt többiben a vállalkozások mintegy 90 százaléka élte túl a koronavírus-járványt, és egyre több helyen csökken a kiadó-eladó üzletek száma. A BUM május elején végzett kutatást az érintett utcákban működő cégek között, ennek alapján állítja ezt az arányt. A felmérés szerint a hozzá tartozó utcák 182 üzletéből már csak 29 tart zárva, ők még kivárnak, felkészülnek és felújítanak.
A válaszadók azonban alátámasztották a lapunk által a Váci utcában és néhány kapcsolódó utcában látottakat. Eszerint a nyitás ellenére a legsúlyosabb gond a vendéghiány, amit a munkaerőhiány, majd a bérleti díj felhalmozódása követ. Szerintük a legnagyobb segítséget az jelentené, ha meghosszabbítanák a június 30-án lejáró bérleti díj kedvezményt, moratóriumot, továbbá ha a bértámogatásokat is fent lehetne tartani legalább őszig, mert a vendégek alacsony száma miatt hosszú távon nem tudják kitermelni a működési költségeket - közölte a BUM. A felmérés szerint a válaszadók megfelelő segítséget látnak a marketinglehetőségek kiszélesítésében, a közös utcai rendezvényekben, a külföldi turisták visszatérésében is.
Király Gabriella, a BUM bevásárlóutca-menedzsere elismerte: problémát jelent a munkaerőszerzésben, hogy a vidék, főleg a balatoni vendéglátás magas béreket ígérve elszívja a képzett munkaerőt.
De nem csupán a munkaerő, hanem az ingatlanok hatékony hasznosítása is cél, márpedig itt is súlyos gondok vannak a belvárosban. Nagy kérdés, hogy a bulinegyed korábbi képe és szórakoztató központ funkciója megmarad-e vagy hosszú távon átalakul, illetve, hogy hány szórakozóhely zárt be véglegesen és hány fog újra kinyitni. Mennyire zuhan ezeknek az ára vagy a bérleti díja, jönnek-e hiénák, akik lecsapnának ezekre az üzlethelyiségekre.
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus hatással lesz a lakáspiacra és a bérleti piacra is. A rövid távú lakáskiadás kerületi szintű szabályozása elindult, de a koronavírus járvány kitörésével meg is akadt, egyedül a VI. kerületben készült el a keretrendszer és ez sem hozott jelentős szigorítást. Szintén érdekes kérdés, hogy a kiadó lakások száma nagyobb mértékben fog-e csökkenni, mint amennyire az ilyen lakások iránti, turizmus által generált kereslet csökkent és ez az arány hogyan változik a jövőben.
Tavaly még lehetett kivárásra játszania a korábban Airbnb-célra kiadott lakások tulajdonosainak, addig a járvány második nyara már valószínűleg döntéshelyzet elé állítja a bérbeadókat. Ha továbbra sem történik változás a keresletben, akkor az már látványosabb korrekciót kell, hogy mutasson mind az eladó, mind a hosszú távra kiadó lakások számában, emellett az árakban, valamint a bérleti díjakban is - véli az OTP Ingatlanpont.
Az OTP Ingatlanpont szerint a turizmus mellett elképzelhető, hogy a lakásépítői preferenciák is megváltoznak és kihasználva az aktuálisan elérhető támogatások keresletnövelő hatását, a kisméretű lakások helyett inkább a nagyobb alapterületű, családok számára ideális lakások építését fogják előnyben részesíteni a város központi lokációiban is.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
