A szakemberek megvizsgálják, hogy a vezeték milyen állandó, fenntartható és hosszú távú folyamatos szállítási teljesítményre képes különböző évszakokban, időjárási körülmények között és olajtípusokkal.
A teszteléssorozat első fázisaiban az infrastruktúra még nem működik teljes kapacitással, napi 40 ezer tonnás tesztelésre várhatóan ősszel lesz majd lehetőség. Kiderítik továbbá, hogy a horvát olajszállítás logisztikai folyamata hogyan teljesít, tehát a vezeték mellett a kikötői kapacitást, a kitárolási és a kőolaj-keverési képességeket is tesztelik.
A vizsgálatokhoz a Mol amerikai, az Adriát üzelemtető Janaf német szakértőket is hívott. Hozzátették: mindenkinek érdeke, hogy „ellentmondásos tesztek és a szerteágazó nyilatkozatok után végre a tények beszéljenek”.
A közlemény szerint a horvát fél 11 és 15 millió tonna közé teszi az Adria éves kapacitását, noha az még soha nem szállított 2,2 millió tonnánál többet. A Mol azért is üdvözli a szakszerű tesztelés megkezdését, mert így 2027 elejére kiderülhet, mi kell ahhoz, hogy az Adria-vezeték végre teljesértékű útvonal legyen.
Közölték egyúttal, hogy a Mol még mindig nem rendelkezik érvényes szállítási szerződéssel 2026-ra, az emiatti jogbizonytalanság tetőzi az ellátási problémákat.
Szlovákiai vállalatukkal, a Slovnafttal együtt két hete állásfoglalást is várnak arról, hogy a Janaf átengedi-e a nem szankcionált, vagyis a nemzetközi előírásnak megfelelő orosz kőolajszállítmányt. „A magyar és szlovák szakhatósági engedélyeket a horvát fél már megkapta” – olvasható a közleményben.
Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felháborodott hangvételű írást tett közzé az Európai Bizottság orosz olajszállításokat érintő válaszlevelével kapcsolatban. Erről itt olvashatnak:
Túszejtés vagy pénzmosás? 
