Rohamtempóban alakul át a hazai kiskereskedelem, valamint annak szerkezete és hangsúlyai is. Egyre több kis bolt tűnik el, folytatódik az erőkoncentráció a nagyobb szereplők körében és ezzel egyidejűleg felzárkózóban vannak a megyeszékhelyeken található klasszikus plázák. Az ágazat azonban méltatlanul háttérbe szorult az irodaházakhoz vagy a logisztikához képest, holott az értékteremtési ereje nem csökkent. A járvány nem kímélte a plázákban működő kereskedelmi cégek jelentős részét, főleg a nem napi szükségleti cikkeket árusító cégeket/bérlőket. De egybehangzó értékelés szerint a kiskereskedelemnek a bevásárlóközpontok által képviselt része a vártnál kisebb megrázkódtatásokkal élte túl az eddigi hullámokat.
Minden makrogazdasági mutató azt jelzi, hogy növekvőben van a kiskereskedelem potenciálja, a kereslet folyamatosan izmosodik, de a vásárlói oldal oly mértékben átalakul, hogy a kínálati oldal ezt nehezen tudja követni, illetve elébe menni saját megoldásaival – erősítették meg a napokban a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége által szervezett konferencián.
Úgy néz ki, hogy a világjárványt sikeresen túlélték a kereskedelmi parkok – mondta Simon Tamás, a kiterjedt kiskereskedelmi ingatlanportfólióval rendelkező Indotek Group kiskereskedelmi üzletágának értékesítési igazgatója. A csoport jelenleg közel 40 bevásárlóközpontot és kereskedelmi parkot üzemeltet tulajdonosként. Összesen 460 ezer négyzetméternyi bérterületet kezel, aminek 93 százaléka foglalt, vagyis nagyon magas a központok kihasználtsága.
Kereskedelmi parkjaik jól beágyazott helyen és jó bérlői mixben működnek. Tapasztalataik szerint annyira stabilan, hogy bizonyos esetekben még bővítés is szóba jöhet. Nem véletlen, hogy a befektetők is díjazzák ezt a stabilitást, a retail piac egészén keresettek lettek a kereskedelmi parkok, a hozamok 7-8 százalék között mozognak. Ugyanakkor a tulajdonosok jellemzően nem akarnak megválni ingatlanjaiktól, hiszen az ilyen bevásárlóparkoknak jó a bevételtermelő képessége.
Az Indotek plázáinál folytatják a négy éve megkezdett felújításokat, legközelebb a győri, majd a miskolci és a pécsi bevásárlóközpont kerül sorra. Akárcsak a már átalakított plázáiknál, a tervezett felújítások során is elvégzik a finomhangolásokat a bérlői mixben a bevásárlóközpontok pozicionálása után, valamint, ha szükséges, akkor a belső arányokat is megváltoztatják.
A Sopron Plazában például az ételudvar helyén hamarosan egy nagy divatüzlet nyitja meg kapuit, így a szóban forgó terület jövedelmezőbb hasznosítási formát kap. A vendéglátási funkcióra szánt területet nagyon visszavették. A Miskolc Plazában jelentősen átalakították a bérlői mix koncentrációját, ami új lehetőségeket teremtett egy másik bérlői csoport számára, így hamarosan egy külföldi divatáruházlánc üzletével is bővül majd a bevásárlóközpont kínálata.
„Igyekszünk megtartani a helyi bérlőket és még több, a helyi lakosság számára fontos szolgáltatást vagy élményelemet behozni a plázáinkba. Ezekre a változtatásokra azért volt szükség, mert az előző tulajdonosok erre kevésbé összpontosítottak” - mondta a szakember.
A felújításokat a legkorszerűbb, környezetkímélő anyagokkal, valamint berendezések beépítésével végzik, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és hatékonyabbá téve az ingatlan üzemelését, ami végső soron a bérlők terheinek a csökkenését is jelentheti. A korszerű gépészet és a szigetelés hosszú távon megtérül.
„A világjárvány okozta kihívásokat nem csak a bevásárlóközpontok, de a mozik is sikeresen vették. A mozik az egyik leginkább válságálló egységek a plázákban. A fiatalok továbbra is szeretnek oda járni, azokban a városokban, ahol plázáink üzemelnek, általában ezek az egyetlen korszerű mozik, így népszerűségük töretlen. Családoknak is kiváló szórakozási lehetőség, ezt érzékeljük minden vidéki bevásárlóközpontunkban” – vázolta a helyzetet az igazgató.
A plázáknál egyébként azt rögzítették, hogy ugyan az utóbbi időben kevesebb a látogatás, de az egyes látogatók többet költenek egy-egy alkalommal, mint korábban. Simon Tamás reményét fejezte ki, hogy a járvány negyedik hullámában már nem, vagy, legfeljebb a maszkhasználatban lesznek korlátozások, így a 2021 nyarán mért erősebb forgalom fennmarad, illetve tovább növekszik.
A kereskedelmi parkok és az egymás után felújított vidéki bevásárlóközpontok továbbra is az Indotek Group teljes ingatlanportfóliójának meghatározó részei lesznek. A magyar vállalat tökéletesíteni akarja a bérlői mixeket és új megoldásokkal válaszol az elektronikus kereskedelem kihívásaira.
Érzékelik, hogy a bérlők online forgalma növekvőben van és egyre több esetben részben bemutató teremként használják a plázában bérelt területüket. Ezeknek egy része az úgynevezett „click&collect” szolgáltatás, vagyis az átvételi pont funkció, miatt kisebb raktárterület növekedést is magába foglal. Az egész szakma számára általános feladatnak nevezte, hogy tisztázni kell a bérleti szerződéseknek azt a részét, amelyben meghatározzák, hogy az átvételi pont funkcióban elért bevételből milyen arányban részesedjenek a bérbeadók. A gyakorlat ugyanis az, hogy egyre többen online veszik meg a terméket a bemutató helyen pedig csak átveszik azt, de így sokszor csak az adott márka részesedik a pénzből, a pláza üzemeltetője nem.
Viszonylag új elem, hogy az üzletközpontokban vagy közvetlen környékükön már nálunk is egyre több helyen jelennek meg a csomagautomaták, így a plázákban is. Ez egyfajta köztes megoldás, hiszen az ügyfél ilyenkor már bent van a bevásárlóközpont épületében, így a csomag átvétele után nagy eséllyel végezhet további vásárlást vagy impulzusvásárlást.
Simon Tamás azt is hangsúlyozta, hogy nem elég mindössze a bérbeadónak rugalmasabban kezelnie a bérlőket és felújítania a közös területeket egy plázán belül. A bérlőknek maguknak is meg kell újulniuk, adott esetben teljes design- és koncepcióváltást kell végrehajtani az üzleten belül és felvonultatni a legkorszerűbb digitális eszköztárat, ami valóban élményt ad a vásárlónak. Cél, hogy a vásárló azt érezze: megéri felkelni a fotelből és letenni a telefont, majd bemenni az adott üzletközpontba.
Az uniós forrásokról és az új szja-rendszerről is kérdeztük az MKIK-t 
