Júniusban 5,3 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest – az elemzők többsége az infláció mérséklődésére számított, így elmondhatjuk, hogy a legpesszimistább várakozások váltak valóra. Ez sokéves csúcsot jelent: 2012 vége óta nem láttunk ilyen magas éves adatot.
A számok mögé nézve az látszik: vannak olyan tényezők, amelyek egyszeriek, és vannak a bázishatásnak betudható változások is – de ha figyelembe vesszük, hogy az előző hónaphoz képest is jelentősnek mondható 0,6 százalékos emelkedésről adott jelentést a Központi Statisztikai Hivatal, akkor jól látszik, hogy az alapfolyamatok valóban gyorsuló inflációról árulkodnak.
Ahogy a gazdaság újraindul, úgy próbálják behozni a szolgáltatók az elmaradt árbevételt, az energiahordozók és alapanyagok globális drágulása mellett pedig a gyenge forint is felelős azért, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél jelentősebb áremelkedést mutatott ki a KSH. Kellemetlen meglepetés született az élelmiszereknél is, a 3,2 százalékos emelkedés a családi nagybevásárlásnál is gyorsuló drágulásról tanúskodik. A Privátbankár.hu Árkosár-felmérése is ezt jelezte előre júniusban, de megjelent már a júliusi összesítésünk is – ennek eredményeiről beszél a videóban munkatársunk, Valkai Nikoletta.
A videóban szóba került az is, hogy az MNB is alulbecsülte a várható inflációt – az eddigi szigorító intézkedések kevésnek bizonyultak, de ha a vártnál magasabb infláció mellett a forint gyengeségét is figyelembe vesszük, akkor akár meglepőt is húzhat a jegybank a közeljövőben.
Gáspár András arról is beszélt: sokaknak fáj a gyorsuló áremelkedés, a kormánynak pedig az fáj, hogy ez a folyamat épp a választási kampány idejére csúcsosodik ki. Amikor alacsony volt az infláció, akkor a politikusok előszeretettel kérkedtek ezzel saját munkájuk eredményeként, hát most a másik irányból is nyakukba kell venniük a folyamatot.
Az Európai Bizottság magyarázatot vár Magyarországtól a kiszivárgott Szijjártó Péter-Szergej Lavrov-beszélgetés miatt.
