Harmadik hónapja jelez a KSH 5 százalék feletti inflációt. 2021. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A kedvezőtlen folyamatokat az is jelzi, hogy havi szinten is erős volt az árak növekedése, a statisztikusok szerint egy hónap alatt átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A legjelentősebb mértékben ezúttal is a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett, ami értelemszerűen az inflációra is hatott. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából megkerülhetetlen élelmiszerek esetében is viszonylag magas, 3,2 százalékos volt a drágulás.
Ahogy az a Privátbankár árkosár felméréséből is kiderült, néhány termék kimagasló mértékben drágult, így a KSH statisztikái is megerősítették, hogy az étolaj 25,5, a margarin 8,2, a tojás 7,8, a liszt 7,7 százalékkal kerül többe. Az alapanyagok árának emelkedése mellett vélhetőleg a munkaerő drágulása is közrejátszott abban, hogy a munkahelyi étkezés 7,6, az éttermi étkezés 6,1 százalékkal lett drágább. Az élelmiszerek között a sertéshús ára mérséklődött nagyobb, 5 százalék feletti mértékben, ám itt továbbra sem arról van szó, hogy fillérekbe kerülne a mondjuk a borda, hanem az egy évvel korábbi kiugróan magas árakhoz képest történt kedvező elmozdulás.
A januári és az áprilisi nagy adóemelések továbbra is visszaköszönnek a dohányáruk esetében. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,2, ezen belül a dohányáruk 19,7 százalékkal drágultak. Az MNB ugyan bízik abban, hogy az év utolsó harmadában már a toleranciasávon belül alakul az infláció (vagyis 4 százaléknál alacsonyabb lesz), ám erre nincs garancia, hiszen a bázis miatt gyakorlatilag jövő márciusig görgetjük ennél a termékcsoportnál az adóemelés hatását.
Kicsit hasonló a helyzet az üzemanyagok esetében, a nyersolaj ára ugyanis sok éves csúcson van. Tavaly nyáron ugyan már 400 forint felett volt jellemzően mind a gázolaj, mind a 95-ös benzin ára, ám az aktuális árak így is legalább 10 százalék pluszt jeleznek éves bázison. Tekintve, hogy az elemzők további olajár-növekedéssel számolnak, így az üzemanyagok esetében is azzal kell számolni, hogy az inflációt még jó ideig növelni fogja a mostani drágulás.
Érdemes még egy pillantást vetni a többi termékre is, hiszen ahogy fent említettük, általánosnak tekinthető az árak emelkedése. A tartós fogyasztási cikkekért 3,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül az új személygépkocsik 9,2, a szobabútorok 7,5 százalékkal kerültek többe. A járműüzemanyagok ára 24,2 százalékkal magasabb lett. A szolgáltatások 3,8, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 10,1, az üdülési szolgáltatások 7,3 százalékkal drágultak.
A tegnapi, jelentősnek mondható forintgyengülés után az inflációs adatra minimális mozgással reagált csak a magyar fizetőeszköz. Vélhetőleg a befektetők azt várják, hogy a jegybank újabb kamatemeléssel reagál majd a kedveztőlen inflációs folyamatokra. Ennek megvan egyébként az esélye, hiszen kedden Virág Barnabás, az MNB alelnöke – az új zöld eszközök bejelentésekor – jelezte, hogy a friss inflációs adatok tükrében döntenek a további lépésekről. Ahogy fent jeleztük, a júniusi számok továbbra is azt mutatják, hogy a fogyasztói árindex a jegybank által optimálisnak tartott 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sávhoz képest jóval nagyobb mértékben nőtt.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
