A globális koronavírus-járvány egyik előre nem látott következménye, hogy a félvezetők piacán világszerte hiány alakult ki. A Susquehanna Financial Group friss jelentése szerint július óta a helyzet csak romlott és a várakozási idő – vagyis a cégek rendelése és a tényleges kiszállítási idő – közötti időtartam minden idők csúcsára, 21 hétre emelkedett. Ez számos szektort érint a fogyasztói elektronikától az autóiparig.
Nincsen enyhülés
A járvány miatt a világ több országában jelenleg is a népesség otthoni tartózkodásra kényszerül, így a fogyasztói elektronika iránti kereslet az égbe szökött, miközben a termelés csökkent, hiszen a gyárakat a helyi fertőzés miatt hosszabb-rövidebb időre be kellett csukni.
Egyes cégek pánikszerűen félvezetők felhalmozásába kezdtek, ami természetesen csak tovább rontott a helyzeten. A válságot egyesek már „chipageddonnak” nevezik.
Ázsiai elektronikai termelők az utóbbi időben többször figyelmeztettek, hogy a chiphiány kezd átterjedni és problémát okozni a televíziók, az okostelefonok és a háztartási gépek gyártásában. A helyzetet rontják a kínai technológiai vállalatokra kivetett amerikai szankciók, amelyek miatt Kína csökkentette a félvezetők importját.
Noha a COVID-járvány szorítása mintha enyhülne világszerte az utóbbi hetekben, a félvezetők piacán ennek nincsen nyoma. A Bank of America arra figyelmezteti ügyfeleit, hogy a csúcstechnológiás félvezetők piacán a kínálati korlátok még jövőre is folytatódhatnak.
A tajvani csoda
Tavaly a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC) felelt a legfejletteb chipek 92 százalékáért. A Huawei-re vonatkozó amerikai szabályozás után a tajvani cég felfüggesztette a vásárlásait a kínai cégtől és beleegyezett abba is, hogy Arizona szövetségi államban egy új gyárat húzzon fel. Mindez nem független attól, hogy Kína - amely Tajvant saját tartományának tekinti -, az utóbbi időben növelte a katonai nyomást a szigetországon.
Valóban, egy hónapja a The Wall Street Journal arról számolt be jól értesült forrásokra hivatkozva, hogy a TSMC a világ legnagyobb szerződéses félvezetőgyártójaként jelentős áremelésre készül, ami elkerülhetetlenül a fogyasztási termékek drágulásával jár majd.
A lap szerint az áremelés 10-20 százalék lesz, a legfejlettebb félvezetők ára 10 százalékkal, míg másoké, mint például, amit az autóipar is használ, 20 százalékkal emelkedhet. Az idézett források úgy tudják, hogy a tajvani cég az év végén vagy a jövő év elején emeli árait.
A TSMC egyik legnagyobb vásárlója az Apple, amely a tajvani vállalat csúcstermékeit alkalmazza termékeiben. Az Apple korábban jelezte, hogy miután a globális chiphiány kedvezőtlenül befolyásolta az iPad és a Mac eladásokat az év elején, az iPhone készülékek gyártása is elmarad majd a tervezettől a szeptember végével záródó folyó negyedévben.
Geopolitika és nemzetbiztonság
A válság további geopolitikai sérülékenységeket is feltárt. Rory Green, a TM Lombard közgazdásza úgy becsüli, hogy miközben Tajvan és Dél-Korea felelős a jelfeldolgozó (processzor) félvezetők globális gyártásának 83 százalékáért (a memória chipeknél pedig a 70 százalékáért), az Egyesült Államok részesedése a globális félvezetőgyártásban mindeközben az 1990-es 37 százalékról mára 12 százalékra olvadt. Nem véletlen, hogy egy befolyásos amerikai lobbicsoport a jelenlegi félvezető-válságot „kanárinak” nevezte a szénbányában (utalva arra, hogy a madár reakciói árulták el leghamarabb, ha a tárnában vészes oxigénhiány kezdett el kialakulni, ezt tehát egy figyelmeztető jel valami rossz közeledtének).
Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatokat lát a kínai félvezetőipar megerősödésében, mivel a kínai cégeknek át kell adniuk tudásukat a néphadseregnek (PLA). A Trump-kormányzat ezért akadályozta meg, hogy a Huawei amerikai félvezetőket vásároljon. Ugyanilyen megfontolásból az amerikai kereskedelmi minisztérium korlátozta a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) nevű vállalat amerikai szoftver- és részegység-vásárlásait.
Nem véletlen, hogy júniusban elsöprő többséggel fogadta el az amerikai Szenátus azt a törvénytervezetet, mellyel az Egyesült Államok chipgyártási és mesterséges intelligencia-fejlesztéssel foglalkozó képességeit növelnék. Ennek legfontosabb eleme egy 50 milliárd dolláros vészhelyzeti befektetés a kereskedelmi minisztérium részéről, mellyel félvezetők gyártását és fejlesztését támogatná a hivatal.
Emellett a szektort érő befektetések volumenét 250 milliárd dollárra növelnék a következő 5 évben.
Az elfogadott javaslat ezek mellett tartalmaz pár kifejezetten Kína elleni intézkedést is: például megtiltja az állami alkalmazottaknak, hogy céges eszközeikre letöltsék a TikTokot, valamint megtiltják a kínai állam által támogatott cégektől való drónvásárlást.
Jó reggelt, Európa!
Az Európai Unió is végre ráébredt annak a veszélyére, hogy termelői szinte kizárólag ázsiai és amerikai félvezetőkre támaszkodnak. Az EU Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen két hete az Unió helyzetéről tartott beszédében leszögezte, hogy sürgősen létre kell hozni az „európai chip ökoszisztémát”, beleértve a megtervezést, a tesztet, a termelést és a biztosítást.
Ennek keretében egy „Európai Chip Törvénnyel” kellene megalapozni, hogy 2030-ig az európai termelők 20 százalékos arányt érjenek el a világpiacon. Ez egyben hozzájárulna kontinensünk „technológiai szuverenitásához”.
A dollár 300-nál jár. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
