A jövő év májusának végéig kell benyújtaniuk a legnagyobb élelmiszer-áruházaknak az első élelmiszerhulladék-csökkentési tervüket - ezt a pontosítást fogadta el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága hétfőn az aznap benyújtott, élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényjavaslathoz.
Az agrártárca előterjesztését, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a kiskereskedelmi adóról szóló törvények módosítását kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, így arról már kedden szavaznak a képviselők.
A jövőben a legnagyobb élelmiszer-áruházak kötelesek lesznek 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt az élelmiszerárut felajánlani az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek. A változtatás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
Az érintett üzletek arra is jogosultak lesznek, hogy ezt az élelmiszert karitatív szervezeteknek ajánlják fel. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz, és ne a kukába kerüljön.
Ezen üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is készíteniük kell, amit az Élelmiszermentő Központnak kell benyújtaniuk. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét.
Várhatóan a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmei adója is növekszik, az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára. A javaslat 2022. február 1-jétől lépne hatályba.
(MTI)
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
