Megnehezül az élelmiszerláncok élete jövő év februárjától

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011-es becslése szerint globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy. 2020 júniusában készült el az Európai Uniós tagállamok élelmiszerfeleslegeinek újraelosztásával foglalkozó tanulmány, amely szerint az élelmiszer-feleslegek legértékesebb hasznosulása a fogyasztható élelmiszereknél az újraelosztás.

Mindez kettős célt szolgál: a szegénység elleni küzdelem és a megsemmisítésre fordítandó energia- és költségcsökkentés - legalábbis ez szerepel a javaslat indoklásában.

A parlament előtti törvénymódosítás célja épp az élelmiszerpazarlás megelőzése azzal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé teszik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére. 

A javaslat értelmében

2022. február 1-jétől  az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé válik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlása a rászorulók részére (a 100 milliárd Ft alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők), valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében önkéntes a felajánlás. Ezt az újonnan létrejövő Élelmiszermentő Központ (a továbbiakban: ÉMK) koordinációjával valósítják meg, amely az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság.

Komoly bírság is jöhet

Fontos tudnivaló az is, hogy a kormány szankcionálni is fogja a renitens élelmiszerláncokat, ha nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek. A benyújtott dokumentum szerint bírságot akkor vethetnek ki, ha 

• az érintett 2 százaléknál nagyobb mértékben lépte túl az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, 
• vagy nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet. 

A bírság mértéke 15 ezer forinttól kezdődik és akár az előző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 százaléka lehet legfeljebb. 

Emelik a kisker-adót is

A törvényjavaslat szerinti a kiskereskedelmi adómérték-emelés elképzelhető, hogy egyes adózók esetén az adóév közben lép hatályba.

Ezért a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a magasabb adómérték csak az adóév azon időszaki teljesítményre vonatkozzon, amely időszak a mértékemelés hatálybalépése napját követi. A javaslat elfogadása esetén a jelenlegi 2,5 százalékos adókulcs 2,7 százalékra emelkedne.