Nem enged a vétóból Magyarország, heteket csúszhat az olajembargó terve

Ahogy azt várni lehetett, nem született megegyezés az uniós külügyminiszterek tegnapi brüsszeli találkozóján az Oroszország elleni uniós olajembargóról, amely Brüsszel tervei szerint mindenképp része lenne a következő, sorrendben hatodik szankciós csomagnak.

Többhetes csúszás

Ennek fő oka, hogy Magyarország továbbra is fenntartja az embargóval szembeni vétóját – vagy ahogy Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az ülés előtt fogalmazott: az egész uniót egy tagállam tartja fogva túszként.

Míg uniós vezetők múlt héten még abban reménykedtek, hogy napokon belül megegyezés születhet, most már ők is hetekről beszélnek.

Remélem, nem fog tovább tartani, de nem tudom megmondani, hogy egy vagy két hét kell hozzá

- mondta Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a tegnap esti sajtótájékoztatóján.

A Politico úgy tudja, hogy diplomaták a május végi EU-csúcstól remélnek áttörést, de a brüsszeli lap forrásai szerint már az is kétséges, hogy sikerül-e egyáltalán egyezségre jutni – azaz lesz-e egységes uniós tiltás az orosz olaj importjára.

Jelenleg már semmiben sem vagyok biztos

- mondta egy diplomata.

A Politico szerint Szijjártó Péter tegnap "újból beárazta" Magyarország vétóját, amikor azt mondta, hogy 15-18 milliárd euróval kellene finanszírozni Magyarország energiarendszerének teljes modernizációját.

A külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor egy Facebook-posztjában arról is beszélt, hogy az eddigi tárgyalások alapján “nem nagyon reális” egy olyan javaslat a Bizottság részéről, amely a magyar gazdaság egésze számára biztosítaná a károk elkerülését. (A kormány szerint az embargó a jelenlegi formájában – azon túl, hogy óriási modernizációs költségekkel járna – az üzemanyagár 55-60 százalékos növekedését eredményezné, ami általános és jelentős drágulással járna.)

Felmentést kér a kormány

Bár az olajembargóval szemben Szlovákia, Csehország és Bulgária is jelezte a fenntartásait – Magyarországhoz hasonlóan szintén gazdasági okokra, az orosz olajtól való függőségre hivatkozva –, ezek az országok csak 2-3 éves haladékot kérnek Brüsszeltől az embargó bevezetésére.

Ezzel szemben a magyar kormány – úgy tűnik – hosszútávon sem kíván lemondani az orosz olajról.

Szijjártó Péter ugyanis tegnap megerősítette: azt javasolták a Bizottságnak, hogy az embargó ne vonatkozzon a szárazföldi, csővezetékes szállításra. Magyarország ugyanis csak ilyen úton, a Barátság-vezetéken keresztül kap kőolajat Oroszországból.

Uniós vezetők ugyanakkor eddig nem tettek említést arról, hogy hajlandóak lennének támogatni egy ilyen tervet – azaz egyelőre nem látszik, mi oldhatja fel a jelenlegi patthelyzetet.