Áll a bál Brüsszelben – kiakadtak Magyarországra a vétó miatt

Az egész uniót egy tagállam tartja fogva túszként… meg kell egyeznünk, nem lehetünk túszok

– idézte a Reuters Gabrielius Landsbergis litván külügyminisztert az uniós külügyminiszterek mai, brüsszeli tanácskozása előtt.

Orosz olajembargót követelő tüntetők Brüsszelben, az uniós negyedben 2022. május 16-án. Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ

Senki sem enged 

A hírügynökség szerint Magyarországra több uniós külügyminiszter is nyíltan nyomást gyakorolt az ülés előtt, hogy álljon el az Oroszország elleni olajembargóra vonatkozó vétójától. Az újabb, hatodik uniós szankciós csomagot, amelynek része az olajembargó is, ugyanis csak az összes tagállam beleegyezésével lehet elfogadni.

Számos uniós tagország, Ausztriától Észtországig, közölte: kitartanak az embargó mellett még akkor is, ha a megegyezés hosszabb időbe telhet.

Ez a szankciós csomag el lesz fogadva, és benne lesz az olaj is

- jelentette ki Eva-Maria Liimets észt külügyminiszter, és hasonló véleményt hangoztatott Luxemburg, Románia és Spanyolország is. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta, hogy reményei szerint a következő napokban sikerül megegyezésre jutni.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője Brüsszelben a BBC-nek ugyanakkor megerősítette:  

a magyar kormány jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az olajembargót tartalmazó szankciós csomagot.

Mi áll a háttérben?

Mint arról beszámoltunk, négy uniós tagország - Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Bulgária - is felmentést kért az olajembargó alól gazdasági okokra hivatkozva. Azt mondták, ha ezt nem kapják meg, akkor megvétózzák az uniós szankciós csomagot. 

Míg azonban Szlovákia, Csehország és Bulgária csak 2-3 éves haladékot kér Brüsszeltől az embargó bevezetésére, addig a magyar kormány minimum öt éves felmentést szeretne, sőt, számos jel szerint hosszútávon sem akar lemondani az orosz olajról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten azt mondta:

a kormány azt szeretné, ha az embargó kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljesen felmentést kapna alóla.

Magyarország csak vezetéken kap olajat Oroszországból, a Barátság-kőolajvezetéken keresztül.

A magyar kormány szerint az orosz olaj nélkül összeomlana a gazdaságunk, az egekbe szöknének az energiaárak, a technológiai leválás az orosz olajról pedig nagyon drága lenne. (Szakértők egy része szerint ugyanakkor orosz olaj nélkül is meglennénk, erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég.)

Az Európai Bizottság anyagilag kompenzálná Magyarországot, ha megszavazza az embargót.

A támogatást a RePowerEU stratégia keretében folyósítanák Magyarországnak – az EU új energia-stratégiáját ezen a héten mutatja be az Európai Bizottság.

A RePower EU célja, hogy segítsen megszüntetni az EU függőségét az orosz gáztól és kőolajtól. Ehhez kínálna majd anyagi forrásokat az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak – ez a segítség azonban a jelek szerint kevés a kormánynak ahhoz, hogy rábólintson az embargóra.