Negatív fogadtatásra talált számos uniós tagországnál az Európai Bizottság terve, miszerint új energia-stratégiája keretében plusz forrásokat juttatna Magyarországnak az Oroszország elleni olajembargót is magában foglaló, hatodik uniós szankciós csomag megszavazásáért cserébe.
A tagországok egy része aggodalmát fejezte ki a tervvel kapcsolatban a tegnapi brüsszeli egyeztetésen a Politico értesülései szerint.
Továbbra is kérdéses, hogy mikor születhet megegyezés az ügyben.
A késlekedés oka az is, hogy a szankciós csomagot összekapcsolják az új uniós energiastratégiával, a REPowerEU-val, amelyet május 18-án hoznak majd nyilvánosságra, írja a brüsszeli lap.
A RePower EU célja, hogy segítsen megszüntetni az EU függőségét az orosz gáztól és kőolajtól. Azok a tagállamok, amelyeknél különösen nagy ez a függőség – ide tartozik Magyarország is –, ennek keretében kapnának forrásokat a leváláshoz szükséges infrastrukturális reformokra.
Praktikus megoldások
Az Európai Bizottság egyik szóvivője ma déli sajtójékoztatóján nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen időtávon belül lehet megegyezés. Hozzátette:
a Bizottság múlt héten megtette javaslatát, a tárgyalások jelenleg a COREPER-ben zajlanak.
A COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága) az Európai Tanács munkáját segítő, előkészítő szervezet, amelynek a tagállamok uniós nagykövetei a tagjai – ez a testület közvetít a tagországok és az uniós intézmények között.
A szóvivő szerint értik, hogy Magyarországnak milyen problémái vannak az olajembargóval, és ezeket "praktikus megoldással" kell orvosolni. Mint mondta, összetett kérdésről van szó – ellátási és szállítási útvonalak, infrastruktúra, olajfinomítók átállítása –, részletekbe azonban nem bocsátkozott.
A kompenzációt és a REPowerEU-t firtató kérdésre annyit mondott:
a csomagot jelenleg véglegesítik, és jövő héten mutatják be.
Emlékeztetett:
a Bizottság azért akar bevezetni embargót az orosz olajimportra, hogy Oroszországnak ne legyen abból bevétele, és ne finanszírozhassa abból az Ukrajna elleni háborút.
Teljes mentességet akar az Orbán-kormány
Mint ismert, Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Bulgária is felmentést kért az olajembargó alól gazdasági okokra hivatkozva. Ha ezt nem kapják meg, akkor megvétózzák az uniós szankciós csomagot. A magyar kormány szerint az orosz olaj nélkül összeomlana a gazdaságunk, és az egekbe szöknének az energiaárak.
Míg azonban Szlovákia, Csehország és Bulgária csak 2-3 éves haladékot kér Brüsszeltől az embargó bevezetésére, addig a magyar kormány minimum öt éves felmentést szeretne, sőt, számos jel szerint hosszútávon sem akar lemondani az orosz olajról. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Facebook-üzenetében azt mondta:
a kormány azt szeretné, ha az embargó kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljesen felmentést kapna alóla.
Magyarország csak vezetéken kap olajat Oroszországból, a Barátság-kőolajvezetéken keresztül.
Hozzátette: mindez (a leválás az orosz olajról) sok milliárd eurós nagyságrendű modernizációs programot igényelne a magyar energiaellátás szerkezetében. Szerinte azonban Brüsszelnek nincsenek elfogadható megoldásai erre.
Ursula von der Leyen hétfőn személyesen tárgyalt a kérdésről Orbán Viktor kormányfővel. Az Európai Bizottság elnöke akkor azt közölte: a találkozó segített tisztázni témákat és sikerült előrehaladást elérni, de további munka szükséges.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
