Újabb jelzést kapott a magyar kormány arra vonatkozóan, hogy neki is engednie kellene az Oroszország elleni uniós olajembargó ügyében – nem kizárt ugyanakkor, hogy Brüsszel, ha nem lát más megoldást, Magyarország nélkül valósítja majd meg ezt a tervet.
Embargó: velünk vagy nélkülünk?
Robert Habeck a német ZDF állami televízióban tegnap este azt mondta: kézzelfogható közelségbe került az uniós olajembargó.
Úgy gondolom, hogy néhány napon belül áttörést fogunk elérni
– fogalmazott a tavaly decemberben hivatalba lépett Scholz-kormány gazdasági minisztere és alkancellárja, aki a svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórumon vesz részt.
Az eseményen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben az eddiginél is keményebb szankciókat sürgetett Oroszországgal szemben: szerinte embargót kellene bevezetni az orosz energiahordozókra.
A német gazdasági miniszter hozzátette: a tervezett intézkedéseknek már csak néhány állam, mindenekelőtt Magyarország áll az útjába. Bár megértőnek mutatkozott abban a tekintetben, hogy az uniós tagállamok eltérő mértékben függnek az orosz energiahordozóktól, utalt arra is, hogy a megoldáshoz kompromisszum szükséges.
Nyilvánvaló, hogy Magyarország és Portugália más-más módon kötődik Oroszországhoz, de ezt figyelembe is lehet venni. Ebben az esetben Magyarországon is történnie kell valaminek
– mondta példaként.
Robert Habeck a Világgazdasági Fórum pódiumbeszélgetésen már konkrétabban fogalmazott:
Magyarországnak fel kell adnia a blokádját, és részt kell vennie egy uniós megoldás kidolgozásában.
Egyúttal megerősítette, hogy az EU-nak együttesen kell bevezetnie az olajembargót Oroszországgal szemben.
A gazdasági miniszter korábban, a Deutschlandfunknak adott interjúban ugyanakkor felvetett egy másik lehetőséget is, nevezetesen azt, hogy az EU Magyarország nélkül vezesse be a kőolajembargót.
Ha a brüsszeli testület elnöke (Ursula von der Leyen) azt mondja, hogy "megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék", fogalmazott.
Hasonló ötlettel rukkolt elő a hétvégén Katarina Barley német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament alelnöke is.
Fontos Barátság
Mint arról beszámoltunk, Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Bulgária is jelezte fenntartásait az olajembargó tervével szemben. Míg azonban ezek az országok csak 2-3 éves haladékot kérnek Brüsszeltől annak bevezetésére, a magyar kormány hosszútávon sem kíván lemondani az orosz olajról a jelek szerint.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten megerősítette: azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy az embargó ne vonatkozzon a szárazföldi, csővezetékes szállításra.
Magyarország ugyanis csak ilyen úton, a Barátság-vezetéken keresztül kap kőolajat Oroszországból.
A magyar kormány arra hivatkozik, hogy az orosz kőolaj hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak. Szijjártó Péter szerint az olajfinomítók átállítása nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására önmagában 550 millió euróba kerülne. (Szakértők egy része szerint ugyanakkor orosz olaj nélkül is képes lenne működni az ország, erről laptársunk, az mfor.hu írt nemrég.)
Új utakon
Az Európai Bizottság a múlt héten mindenesetre bemutatta új energia-stratégiáját, amely 300 milliárd euróval támogatja a függetlenedést az orosz energiahordozóktól.
Az uniós stratégia szerint ezt a célt takarékoskodással, diverzifikációval (megállapodás más eladókkal) és a megújuló energiák további felfuttatásával lehet elérni.
Az olajipari infrastruktúra átalakítására 2 milliárd eurót szán Brüsszel, ebből a forrásból részesülhet Magyarország is – a pontos összeg egyelőre nem ismert.
Ami pedig a diverzifikációt illeti, Robert Habeck márciusban Katarban tárgyalt LNG (cseppfolyós földgáz) szállításáról az orosz függőség csökkentése érdekében. Eredmény azonban egyelőre nincs: viták vannak a szerződés időtartamáról, a gázszállítás célországairól, valamint az árszámítás módjáról.
Ráadásul az LNG jóval drágább lenne, mint az orosz gáz.
A német igyekezet új szállítók felkutatására érthető: az orosz fosszilis energiahordozók legnagyobb vevője ugyanis Németország – idén március-áprilisban 8,3 milliárd euró értékben vásárolt energiahordozókat Moszkvától az Energy and Clean Air nemzetközi think tank becslései szerint.
A német import nagy részét a földgáz teszi ki: a behozott gáz 55 százaléka érkezett Oroszországból a háború kitörésekor. A kőolaj esetében már kisebb, de még mindig jelentős volt a függőség: a német igény 35 százalékát elégítette ki Moszkva év eleji adatok szerint.
Drága függetlenség
Azóta azonban jelentősen sikerült csökkenteni a kitettséget: április végére 12 százalékra csökkent az orosz kőolaj aránya a német importon belül, elsősorban a norvég szállítások növelésének köszönhetően. (Németország persze könnyebb helyzetben van, mint Magyarország, hiszen nemcsak vezetéken, hanem tankerhajón is kaphat kőolajat.)
Ezzel együtt német elemzők szerint még így sem egyszerű feladat teljesen függetlenedni az orosz folyékony aranytól. A schwedti finomító Kelet-Németországban például teljes egészében a Barátság-kőolajvezetéken keresztül kapja az olajat, és ezt nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.
Ráadásul – hívják fel a figyelmet helyi elemzők – az azonnali kőolajembargót a lakosság is megérezné: a fűtéstől kezdve a tankoláson át az élelmiszerekig szinte minden tovább drágulna.
A fokozatosan (évek alatt) bevezetett embargó ugyanakkor – írja a Deutschlandfunk – nem feltétlenül járna jelentős áremelkedéssel Németországban: a piacoknak ugyanis lenne idejük a felkészülésre, a kínálat jövőbeni csökkenése pedig részben már most beépült az árakba.
Összességében az olajembargót a német és az egész uniós gazdaság is könnyebben viselné el, mint a gázembargót – utóbbi bevezetése egyelőre nincs is napirenden.
Az olajembargóról is szó lesz lapcsoportunk rendezvényén, most csütörtökön Klasszis Klubban, amelynek vendége Holoda Attila energetikai szakértő:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,22 pontos nyitás után csökkent szerda délelőtt. 
