Mélyül a szakadék, míg a forint nagyot gyengült, a zloty és a korona erősödött

Európában enyhén emelkednek a tőzsdék a csütörtöki, 2-3 százalékos amerikai indexszáguldás után. A piacok főleg a jegybankokra figyelnek, a Fed-akták szerdai közzététele pozitív hatással járt, az EKB elnöke, Christine Lagarde inkább óvatossá tette a befektetőket. Ma fontos amerikai makroadatot várnak.

A német index 0,6, a francia 0,8 százalékkal emelkedik, a brit viszont stagnál. Az amerikai határidős mutatók is emelkednek kissé. A londoni alulteljesítés fő oka az energiacégek esése lehet, ezeket ugyanis a szigetország (is) különadóval sújtja. Ez a befektetők aggodalmai szerint növelheti az inflációt és a kamatokat, amit a kormány persze cáfol.

Itthon a BUX index tegnap hatalmas forgalom mellett nagyot zuhant, de ma enyhébb, 0,8 százalékos süllyedést mutat. Az OTP 1,0, a Mol 0,2, a Richter 0,6 százalékkal megy le. Az Opus 5,5 százalékkal süllyed, míg a 4iG kettővel emelkedik.

Mi lesz veled, forint?

Míg tegnap a különadó-csomag részleteinek bejelentésére az euró/forint átmenetileg a 396 forintot is súrolta, elég hamar lejjebb jött, tegnap este és ma már 392-393 a jellemző árfolyam. Persze ez sincs messze a történelmi csúcsnak tekintett 400 forinttól.

A gyenge forint ellenére sem nyúlt a jegybank az irányadó egyhetes kamathoz tegnap, ez nem túl jó jel, sokan találgatják, hogy a 400 forintos határ elérése még zavarná-e vajon a magyar bankok bankját. Eközben a lengyel zloty és a cseh korona még erősödött is a napokban, így egyre nagyobbra nő a szakadék a forint és a többi térségi deviza között. (Második ábra.)

Nyolc szektorra 800 milliárd különadó

Tegnap pontosították a szerdán bejelentett különadókat, eszerint nyolc szektorra mintegy évi 800 milliárd forintnyi terhet rónak majd. A tőzsdei cégek jelentős része is érintett, ezért tegnap hatalmas forgalom mellett méreteset zuhant az – idén már előtte is alulteljesítő – BUX index. Főleg az OTP és a Mol veszített értékéből. Plusz még adókat is emelnének, például az alkoholra, ami a Zwack-ot is érinti.

A különadó-csomag egyébként nem túl nagy meglepetés a tőzsdei szereplők számára. Számos közgazdász állította, hogy az év eleji pénzszórásnak megszorításcsomag kell legyen a vége, így már hónapok óta voltak erről találgatások.

Nagyobb a riadalom, mint a baj?

A riadalom jóval nagyobb volt, mint amekkora a valós várható hatás, ami leginkább az OTP-részvények esetében szembetűnő – írja az Erste Befektetési Zrt. kommentárja a csomagról.

• A Mol kap is és vesznek is el tőle. Az, hogy a külföldieknek a valós piaci árat kell megfizetniük, csökkenti a cég veszteségét. A 250 milliárd forint különadó csak a várható extra jövedelem egy részét veszi el, ez a jövedelem ráadásul nem is épült be az árfolyamba. De sokat számít, mi lesz az olajembargóval.
• Az OTP-t a 250 milliárd forint banki különadóból 82,5 milliárd forint érintheti. Ha két évig marad ez az adó, akkor részvényenként 600 forint körül van a hatás. A részvény azonban jóval alacsonyabban forog bármely céláránál.
• A Magyar Telekomra kivetett adó nagy meglepetés, 20 milliárd forint körüli érték lehet, ami profitjának egyharmadát viheti el idén és jövőre. A részvény értékére a hatás 40 forint lehet, ebből cirka 30 forint teljesült.
• A Richter esetében nem számolunk érzékelhető negatív hatással – írja a brókercég.

Sima megszorítás

Mennyit keres az élelmiszerkereskedő száz forint eladott terméken? – teszi fel a kérdést Vakmajom (aki valójában befektetésialap-kezelő) a Facebook-on. Csak 2-4 forintot, mivel az árbevétel 2-4 százaléka körül van az adózott haszna, “ennyit enged a durva verseny”. Amikor az állam a diszkontokra immár 4,1 százalékos, az árbevételre számolt különadót vet ki, “nem csoda, ha tovább fogják emelni az árakat, senki nem akar veszteségesen működni”.

Te fogsz többet fizetni a kajáért a boltban, ez sima megszorítás – teszi hozzá.

Hasonló a Kiszámoló blog véleménye is, amely “megnemszorításokról” ír. Szerinte minden megadóztatott szektor megpróbálja majd áthárítani a fogyasztókra a terheket.

Bitcoin-hűvös és altcoin-fagy

A kriptodeviza-piac az utóbbi hónapban szorosan együtt mozgott az amerikai technológiai részvénypiaccal, de most leválni látszik tőle. A bitcoin az utóbbi 24 órában két százalékkal 29 100 dollárra süllyedt, de igazán nagyot az “altcoinok” (alternetív kriptodevizák) estek. Az ether 7,6 százalékkal 1784-re ment, főbb riválisai pedig így teljesítettek:

• BNB (BNB) -6,8
• Cardano (ADA) -7,6
• Solana (SOL) -10,1
• Polkadot (DOT) -8,2
• Avalanche (AVAX) -10,9
• Polygon -7,9
• NEAR Protocol (NEAR) -11,0

Újabb szédítő AutoWallis-eredmény

Gyorsjelentése szerint “a régió 14 országában jelenlévő AutoWallis-csoport messze a piaci átlagot felülmúló” növekedéssel, “kiugró hatékonyságjavulással” zárta az első negyedévet. A növekedés a cég közleménye alapján “kizárólag organikus volt, fő hajtóereje a nagykereskedelmi üzletág bővülése”.

• Nettó eredménye több mint ötszörösére, 1,9 milliárd forintra,
• EBITDA-ja több mint a duplájára, 3,1 milliárd forintra,
• árbevétele pedig 18 százalékkal 57,7 milliárdra bővült.

Tényleg annyira jó az AutoWallis?

A “tőzsde autós cége” hurráoptimista és hiperpozitív közleményeiről is híres. De tavaly az első negyedévre még a koronavírus is rányomta a bélyegét, alacsony lehet a bázis – juthat eszébe a befektetőknek. Ám az “utolsó békeévben”, 2019-ben az egész évi adózott nyeresége volt 917 millió forint, a mostani negyedévesnél jóval kevesebb. A 2020-as “Covid-évben” 679 millió volt a veszteség, 2021-ben pedig az egész évben 3,2 milliárdot kerestek a részvényesek.

Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy eközben a cég maga is átalakult, terjeszkedett, tőkét emelt. Alaptőkéje közel 3,4 milliárd forintról 5,3 milliárdra ment fel két év alatt.