Az új kata törvénnyel egyszerre megjelent az extraprofitadókról szóló 197/2022. számú kormányrendelet módosítása. A június 4-i jogszabályt rohammunkában szövegezhették, mert több ponton is most jutottak el oda, hogy a hibákat vagy nem pontos megfogalmazásokat kijavítsák.
Van azonban néhány érdemi módosítás is. Ezek közé tartozik az, hogy kicsit engedtek az értékpapírügyletekre is bevezetett tranzakciós illetékből – írja a Bank360.hu. Az eredeti rendelet szerint csak akkor nem kell ilyen esetben 0,3 százalékos, maximum 10 ezer forintos tranzakciós illetéket fizetni a pénzügyi eszköz vétele után, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
Ez most kiegészült egy újabb mentességgel: nem kell tranzakciós illetéket fizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik. Ezzel lényegében kiküszöbölik azt, hogy az értékpapírügyleteknél azt a tranzakciót is megadóztassák, amit az átutalásoknál nem. Ott ugyanis a magánszemélyek bankszámlájáról történő átutalás 20 ezer forintig illetékmentes.
Az értékpapírügyleteknél szigorítás, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtóknak is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket, és be kell jelentkezniük a magyar adóhatóságnál. Ez az eredeti extraprofitadós jogszabályban csak a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzőkre vonatkozott (ilyen például a Revolut vagy a Wise). Azzal most lényegében a hazai befektetési szolgáltatók versenyhátrányát küszöbölik ki, hogy ezt kiterjesztik a határon átnyúló szolgáltatásként megvalósított értékpapírügyletekre is – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
A rendelet módosítása a bankok extraprofitadóját is pontosítja. Az nem változik, hogy az adó alapja a helyi adó megállapításához meghatározott nettó árbevétel. A módosítás szerint viszont ebbe nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, valamint a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként számoltak el.
Egy októberben átadott orosz dokumentumból. 
