„Amikor a kormányzat a bankszektorról beszél, rendszeresen beleérti a pénzügyi vállalkozásokat is. A Magyarországon működő pénzügyi vállalkozások azonban a bankoktól eltérő területen, nem egyforma üzleti lehetőségekkel és nem egyforma tulajdonosi háttérrel üzemelnek. A bankok többsége nemzetközi háttérrel rendelkezik és anyacégén keresztül is forráshoz juthat. Mellettük, egészen más szegmensben tevékenykednek például a lízingcégek, a banki hitelezésből kieső kisvállalkozásokat finanszírozók, valamint a közműszolgáltatók kintlévőségeit kezelő cégek. Egészen speciális területen dolgoznak a követeléskezelő és faktoring cégek, amelyek legnagyobb része jellemzően magyar tulajdonú, néhány tíz fővel működő, magyar munkaerőt alkalmazó, a forgalmat tekintve pedig KKV méretű pénzügyi vállalkozások. Mivel ők kizárólag piaci alapon elérhető pénzügyi forráshoz jutnak, ugyanúgy megszenvedik az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásait, mint minden más, nem pénzügyi vállalat” – hívja fel a figyelmet a MAKISZ elnöke közleményükben.
Bódizs Kornél kiemelte: a Covid járvány időszaka már amúgy is megnehezítette a követeléskezelők működését, a két éve bevezetett hitelmoratórium és végrehajtási korlátozások kapcsán pedig ezek a cégek még további terheket vállaltak azzal, hogy visszafogták üzleti tevékenységüket. Mindez az eredményességük minimalizálásához vezetett, ami tényszerűen kizárja az extra profit lehetőségét.
A fizetési, felmondási moratórium – amely jelenleg is több százezer ügyfelet érint – több évre kivonta a megvásárolható, illetve érvényesíthető követeléseket a piacról. A moratórium újabb meghosszabbítása pedig a szektor üzleti lehetőségeinek további, jelentős csökkenését eredményezi.
Az extraprofit adó indokolásának meghatározó része volt az ukrajnai háborúhoz kötődő különleges helyzet, illetve az, hogy a banki forrás és az ügyfeleknek ténylegesen kifizetett betéti kamat közötti különbség extra profitot eredményezett. A követeléskezelői szektor azonban ebben nem érintett, mert az ilyen pénzügyi vállalkozások, a törvény erejénél fogva nem gyűjthetnek betétet és így náluk ilyen jellegű extraprofit nem képződhet. Sőt az ukrajnai háború okozta gazdasági környezetváltozás, ideértve a kamatemelkedést is, még a korábbiaknál is rosszabb helyzetbe hozta ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Nem beszélve arról, hogy miközben a háború 2022-ben kezdődött, az extraprofit adónak mégis a háborúmentes évnek számító 2021-es árbevétel az alapja.
Az elnök hozzáteszi: "Ha a profitot kívánjuk adóztatni, akkor miért az árbevétel az adó alapja, ami egy olyan mutatószám, amely nem veszi figyelembe a vállalkozás költségeit, és azt, hogy hány embernek ad munkát, illetve mennyi hitellel gazdálkodik. Az árbevételnek nem sok köze van egy cég eredményéhez. Ráadásul a követeléskezelői szektor helyzetét tovább nehezíti, hogy azok, a többnyire állami cégek, akiknek igénybe vesszük a szolgáltatásait, komoly áremeléseket hajtottak végre az elmúlt két évben. Az elmúlt két esztendőben, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen, ugyanakkor kiemelkedő tételt jelentő postaköltség több, mint 20 százalékkal emelkedett, ami önmagában is több tízmilliós plusz kiadást jelentett tagjainknak.”
Bódizs Kornél kifejtette: a pénzügyi vállalkozások számára ennél is nagyobb terhet jelent, hogy számukra máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, amelynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. Ez a különadó a devizahitelek által okozott nehézségek leküzdése érdekében szükséges hozzájárulásként került bevezetésre. „A devizahitelek elapadtak, a nehézségeket leküzdöttük, a bankadó viszont számunkra megmaradt. Ráadásul a most kivetett úgynevezett extraprofit adó nem a régi bankadó kivezetésével került bevezetésre, hanem amellett jelent meg, újabb különadóként. A MAKISZ szerint mindez azt az érzetet kelti, mintha ez a tevékenység idegen testet jelentene a magyar gazdaságban és ezért büntetve lenne” – tette hozzá.
Érvei szerint az, hogy a MAKISZ 41 tagvállalata, 2020-ban nemzetgazdasági léptékű összeget, közel 320 milliárdnyi követelésállományt vásárolt meg, azt bizonyítja, hogy követeléskezelés a teljes pénzügyi és szolgáltatói szektor és vele teljes magyar gazdaság teljesítményéhez nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert a pénzintézeteket és más szolgáltatókat, versenyképességüket növelve megtisztítja a rossz portfóliójuktól, másrészt azért, mert ezáltal a tisztességesen fizető ügyfeleknek nem kell számolniuk a rosszul fizetők miatt emelkedő kamatokkal. Mindez pedig a magyar családok, közösségek sorsára is pozitív kihatással van.
Ezt igazolja az, a nemteljesítő hitelek jelenlegi állományainak csökkentését szolgáló Európai Uniós direktíva is, amely ezeknek a hiteleknek a hitelintézetektől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával - a hitelfelvevők jogait megvédve -, kívánja elősegíteni a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését az Unióban.
„A követeléskezelők tevékenysége ugyanakkor az adósok oldalán is hasznos, mert az életkörülményeiket figyelembe véve, mindig megállapodásra törekszünk velük. Kedvezményeket nyújtunk, sőt éves szinten több ezer ügyfelünk számára nyújtunk segítséget az adósság okozta nehéz helyzetből való kilábaláshoz. Jellemző, hogy csak 2020-ban 116 ezer esetben sikerült megállapodniuk az ügyfelekkel a fizetési kedvezmény nyújtásáról.
A MAKISZ ezért is örült volna annak, ha a követeléskezelői szektorra kivetett extraprofit adó bevezetése előtt a kormányzat biztosította volna számunkra a konzultáció lehetőségét. Nem csak azért, mert felkészült szakértőink biztosan segítséget tudtak volna adni az ágazat helyzetének jobb megismeréséhez. Hanem azért is, mert ez a mellbevágó, méltánytalanul magas adó, ami a továbbra is megmaradt banki különadó többszörösét teszi ki, nagyon sok olyan KKV méretű pénzügyi magyar vállalkozást hozhat lehetetlen helyzetbe, akik a Covid és a hitelmoratórium hatására nemhogy extraprofitot nem termeltek, hanem több ezer családnak megélhetést biztosítva, épphogy megőrizték az eredménytermelő képességüket”- mondta végezetül Bódizs Kornél.
Jutalmakért harcolnak a munkások. 
