2023. július 1-től lép hatályba az a kormányzati rendelkezés, amely alapján a veszélyhelyzet ideje alatt, a hazai lakosság személyijövedelemadó-köteles kamatjövedelmei után – a meglévő kamatadó mellé – szociális hozzájárulási adót („szocho”) kell fizetni. Az intézkedés célja az állampapír-vásárlás stimulálása a lakossági és intézményi befektetők körében, aminek következtében a lakossági megtakarítások szerkezete az állampapírok javára változhat.
„A mostani intézkedésekkel a külföldi befektetők részarányának növekedése az államadósság szerkezetében lelassulhat vagy megállhat. Továbbá a magasabb állampapírkereslettel a hozamok csökkenésnek indulhatnak, ami hosszabb távon az ország kamatkiadásait mérsékli”
– fejtette ki Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője.
Az MBH Bank elemzői szerint a szochofizetési kötelezettség miatt számos megtakarítási forma kerülhet hátrányba az állampapírokkal szemben. A bankok esetében a látra szóló betétekből az állampapírok irányába indulhat meg az elmozdulás, és a befektetési alapok esetében is átrendeződés várható. Várhatóan csökkenni fog a pénzpiaci és a rövid kötvényalapokba áramló befektetés azok körében, akik az adózási szempontokat tekintik elsődlegesnek, illetve főként a kötvény- és kötvénytúlsúlyos alapok keresletére lehet negatív hatással a szabályozás.
Kuti Ákos kiemelte: „Az MNB adatai alapján a lakosság készpénzállománya megközelítette a 6600 milliárd forintot, valamint több mint 14 200 milliárd forintot tartottak bankbetétben (ebből 80 százalékot lekötetlenül) március végén. A jelenlegi inflációs környezetben problémát jelenthet az, hogy a nem lekötött állományok folyamatos értékvesztést szenvednek el. Ezért mindenképpen érdemes vagyonunk egy részét megtakarítás céljából befektetési eszközökben tartani.” Hozzátette:
„Az állampapírokkal a mostani kilátások alapján 1-2 éves távon ugyan jól lehet keresni, de várakozásaink szerint az infláció ilyen időtávon visszatérhet a normális mederbe, a most kiemelkedőnek látszó kamatok pedig mérséklődhetnek.”
Az energiaárak emelkedése és a keresleti-kínálati egyensúlytalanságok következtében magasra szökő infláció időszaka több tényező miatt a végéhez közeledik – mutatnak rá az MBH Bank elemzői. Ennek a magyar befektetők szempontjából az adja a jelentőségét, hogy a hozamkörnyezet normalizálódik, miközben az elemzői várakozások alapján helyreáll az a növekedési különbség, amely a magyar gazdaságot visszahelyezi az EU magországaihoz való felzárkózási pályára. Ebben a gazdasági környezetben egyúttal a normál hozam/kockázati profilok is helyreállhatnak a különböző megtakarítási eszközök között.
Az infláció tartós csökkenésével, illetve a kamatcsökkentés megindulásával és a hozamok tetőzésével érdemes lehet kötvénypiaci befektetésekben is gondolkodni. A kötvényalapok ugyanis jobb teljesítményt mutathatnak idén, mint 2022-ben, ugyanis ha csökken a hozamszint, akkor a vállalati kötvények árfolyamemelkedése gyorsabb és magasabb lehet.
A befektetési alapok esetében valós igény a magasabb kockázat vállalása, ezért a portfólió-diverzifikáció miatt az állampapírok mellé érdemes lehet részvény- vagy részben részvénykitettséget is kezelő alapot is beemelni a portfólióba. A csökkenő hozamkörnyezetben ismét érdekesek lehetnek azok az alapok, amelyek például osztalékfizető vagy már régóta működő, ismert vállalatok részvényeit tartják a portfólióban.
A közvetlen részvényvásárlás is alternatíva lehet a lakosság számára, azonban a bank elemzői nem számítanak a részvényarány jelentős növekedésére a lakossági megtakarítók részéről. Bár egy részvényportfólió esetében eltérő kockázatok merülnek fel, a tőzsdei teljesítmény hosszútávon gyakran felülmúlja az állampapírok teljesítményét.
A hosszútávú megtakarításokra berendezkedő befektetők számára a tartós befektetési számlán (TBSZ) és a nyugdíj előtakarékossági számlán (NYESZ) elhelyezett megtakarítások ugyancsak mentesülnek az új extraterhek alól. A jelenlegi helyzetben ezért különösen racionális megoldás lehet a TBSZ és NYESZ számlák alkalmazása. Illetve szóba jöhet alternatívaként az élet- és nyugdíjbiztosítások portfóliónkba történő beemelése.
„Az infláció normalizálódásával, egészséges szerkezetű gazdasági növekedés mellett az egyéni kockázatvállalási képességek helyes felmérésével a megtakarítások egy része az ilyen környezetben magasabb hozamot kínáló befektetési jegyekbe (a befektetési politikától függően leginkább részvénytúlsúlyos, vegyes vagy ingatlanalapok befektetési jegyeibe), esetleg banki vagy vállalati kötvényekbe áramolhat. Nem célszerű a megtakarításokat csupán egyfajta befektetési eszközben tartani, a diverzifikációt még a kötvények és az alacsony kockázatú eszközök esetében sem érdemes elkerülni”
– fűzte hozzá Kuti Ákos.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
