A Világgazdaság úgy tudja: az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó. A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány a lap információi szerint hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat. Korábban a Népszava is arról írt: Orbán Viktor Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt.
Ha Varga Mihály szavaiból indulunk ki, reális lehet
A kormány ugyan nem akar beleszólni abba, hogy mekkora emelésben állapodnak meg a munkáltatók és a munkavállalók a minimálbér esetében az őszi bértárgyalásokon, de ha nem jön létre egyezség, akkor meg kell hozni a döntést. Varga Mihályt nemrég az mfor.hu megkérdezte arról, mégis mekkora lehet a kormány számára elfogadható minimálbér-emelés; a pénzügyminiszter azt mondta, nem akarja befolyásolni a reményei szerint eredményes tárgyalást azzal, hogy közöl egy számot.
A miniszter azonban végül mégis adott egy kapaszkodót a munkaadók és munkavállalók számára: arra hívta fel a figyelmet, hogy idén az első félévben 9,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek. "Azt feltételezem, hogy ehhez az értékhez közeli mértékben kell megállapodniuk a feleknek, hogy mindenki elégedett tudjon lenni" - mondta.
Ez alapján az mfor.hu kalkulált: ha a pénzügyminiszter által elmondottakból indulunk ki, akkor a minimálbér 9-10 százalékos emelése elfogadható a kormány számára. Ez azt jelentené, hogy jövőre 151 800 forint, illetve 198 550 forint lenne a legkisebb bérek összege. Ez nagyjából megegyezik a lapok által megszellőztetett számokkal - bár van annak lélektani jelentősége, ha valóban 200 ezer forint fölé ugrik a bérminimum, ahogy a lap írja.
Ebből tényleg forró ősz lesz: kikényszeríti a kormány a béremelést?
Egy gond azért ezzel biztosan lesz: a munkáltatók ekkora béremelést csak úgy tudnak kigazdálkodni, ha a kormányzat ezt adócsökkentéssel megtámogatja. Csökken is jövőre a szociális hozzájárulási adó - csakhogy nem januártól, hanem csak az év közepén, júliustól. Bár a munkaerőhiány valóban indokol béremelést, ahogy a bérfelzárkóztatásnak is folytatódnia kell, érdemben nem javult az utóbbi időben a cégek termelékenysége - annyira biztos nem, hogy egy kétszámjegyű béremelést ki tudjanak gazdálkodni változatlan (adózási) feltételek mellett.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének leköszönő főtitkára az mfor.hu-nak úgy fogalmazott: végső esetben az sem zárható ki, hogy nem lesz minimálbér-emelés az év elején, mert a munkáltatói oldal tárgyalási készsége merevvé válhat, ha nem tapasztalnak változást a kormányzat álláspontjában.
Az amerikai elnök szerint senki sem gondolta, hogy Irán így válaszol. Pedig pontosan erre a lehetőségre figyelmeztették saját hírszerzői? 
