Bár a 15 százalékos kamatadó mellett idén júliustól további 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a bankbetétek keletkező kamatnyeresége után, korai lenne temetni a legklasszikusabb megtakarítási formát – vélekedik Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból ugyanis kiderül, hogy az első sokk után idén augusztusban már közel ötödével emelkedett a lakossági ügyfelek bankbetétben lekötött pénzének összege: a júliusi 230 milliárd forint után augusztusban már közel 272 milliárd forintot kötöttek le a háztartások bankbetétben – írja a szakportál.
A lap szerint ez az adat annak fényében is érdekesnek számít, hogy a betétlekötések havi adatsora – a szocho kikerülését célzó betétlekötések miatti május-júniusi felpattanást leszámítva – tavaly szeptember óta folyamatosan csökken. A szakértő szerint ez az adat is jól mutatja, hogy
a banki megtakarítások csökkenésének fő oka nem a szocho bevezetése, hanem az, hogy a nehéz gazdasági körülmények, a magas infláció miatt számos család elkezdte felélni megtakarításait.
A kamatot lényegében nem fizető látra szóló lakossági betétek állománya egy év alatt 15 százalékkal, 6 973 milliárd forintra csökkent és itt nem látszik trendforduló, mint a lekötött betéteknél.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az elmúlt hónapokban ráadásul a betéti kamatok újra versenyképesek lettek. A szakértő arra emlékeztet, hogy jelenleg a piacon még mindig elérhető kétszámjegyű kamat – a Gránit Bank Kamat Max Plusz betétje 13 hónapos lekötésre 11 százalékos éves kamatot fizet –, míg rövidebb megtakarításokra, 3-6 hónapra 9 százalékos ajánlatokat találunk a Gránit és a Magnet Banknál. Az MBH Banknál a 3 hónapos Kombinált Betét még évi 12 százalékos kamatot is fizet új pénzre, ha a lekötött összeggel megegyező pénzt tartós befektetési számlára rak a betétes – áll az elemzésben.
A szakportál azt írja, hosszabb távra az Erste október 27-ig elérhető Dupla Fix megtakarítási programja ajánlható, ahol a befektetett pénz egyik fele 6 hónapos, évi 7,8 százalékos kamatot kínáló betétbe, a másik fele pedig akár 2 éves időtartamra hasonló, 7,8 százalékos éves kamatozású kötvénybe kerül. Gergely Péter szerint az infláció gazdasági elemzők által várt csökkenése esetén ezek a megtakarítások a következő hónapokban akár már akár reálkamatot – infláció feletti hozamot – is hozhatnak az ügyfeleknek.
A BiztosDöntés.hu emlékeztet, a bankoknak december végéig kell levelet postázni a náluk számlát vezető ügyfeleknek arról, mennyivel jártak volna jobban az októbert megelőző egy évben, ha a kamatot nem fizető folyószámla vagy épp lekötött betét helyett pénzüket kamatadó- és szocho mentes állampapírban fialtatták volna. Ez visszamenőlegesen igen komoly veszteséget jelent majd, ám az előremutató kondíciókban már közel sincs ekkora eltérés.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a ma elérhető top betétkamatok már összevethetőek a korábbi hónapok egyik sikertermékének számító Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) következő negyedévre fizetett 8,75 százalékos kamatával, bár – teszi hozzá a szakértő – a Prémium Magyar Állampapír 2024-re várt 18,8 százalékos hozamával senki nem tud versenyezni. Ugyanakkor – hangsúlyozza Gergely Péter – a lekötött betét eddig sem a közép-hosszú távú megtakarításban gondolkodók fő terméke volt, jellemzően a rövidebb időre nélkülözhető pénzek kerültek lekötésre. Ilyen, pár hónapos időtávra pedig továbbra is a legkényelmesebb megtakarításnak számítanak.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
