A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A bevándorlási különadóról itt írtunk, a lényege, hogy 25 százalékos különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek - még a bevándorlás pozitív színben feltüntetése is különadó kivetésével járhat, és mindezt az adóhatóság fogja elbírálni.

Lakosság és vállalkozók: mi marad és mi változik?

Marad a 15 százalékos szja, nő a kétgyerekesek kedvezménye

Ami nem változik: nem változik a 15 százalékos személyi jövedelemadó. Bár hosszabb távon az szja-kulcs további csökkentése szóba került, konkrétan egyszámjegyűre szeretnék levinni, ebben egyelőre nincs előrelépés. A családi adókedvezmény viszont bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni.

Vállalkozóknak is készül adóbevallás - kivezetik az evát

Az adóhivatal jövőre, a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve, az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) utoljára 2018. december 20-ig választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

Az UHT tej még olcsóbb lesz?

A friss tej áfája már idén is kedvezményes, 5 százalékos volt, jövőre már az UHT és az ESL tej áfája is öt százalékra csökken. (Bár Lázár János még miniszterként el sem tudta képzelni, mi lehet abban a tejben, ami hónapokig nem romlik meg, a piaci szereplők a kiterjedt áfacsalások miatt már rég az UHT tejek áfájának mihamarabbi mérséklését kérik a kormánytól. A tejek különböző típusairől itt írtunk >> )

Áthárították az átháríthatatlant a bankok, most kedvezményt kapunk

Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Ez az az illeték, amit a pénzintézetekre vetett ki a kormány, azt állítva, hogy nem lehet áthárítani a fogyasztókra - persze az utolsó fillérig áthárították. Most a kisösszegű lakossági átutalások mentesülnek a teher alól, kérdés, hogy a bankok hogy vezetik át ezt a kondíciós listába, lesznek-e sávos utalási díjak.

Emelik a chipsadót, kiakadtak a szakmai szervezetek - feladtuk a pálinkaháborút

2019-től átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó. Ez az egészségügyi kockázatot jelentő ételeket, italokat (például cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) terheli. Szakmai szervezetek első reakciója szerint a népegészségügyi termékadó emelése ronthatja az élelmiszeripar versenyképességét, miközben népegészségügyi szempontból az adó pozitív hatása nem kimutatható. Az adóemelés a fogyasztókat terheli majd, az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket hatványozottan sújtja - írták.

A népegyészségügyi termékadót jövőre a gyümölcspárlatokra és a gyógynövényes italokra is kiterjesztik - az Európai Bizottság korábban kifogásolta, hogy ezekre Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól, míg más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak. A kormány egy darabig erősködött az intézkedés mellett, de végül úgy tűnik, mégis beadjuk a derekunkat, és nem emeljük ki a többi szeszesital közül a pálinkát és az Unicumot.

A SZÉP-kártya lesz az egyetlen kedvező adózású cafeteria

A javaslatban foglaltak szerint változik a cafeteria-rendszer. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, de nem lesz adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, a diákhitel-törlesztésre adott támogatás sem.

A Pénzügyminisztérium indoklása szerint a jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért - a vállalkozások kérésének engedve - jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem. Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal - idézi az MTI Varga Mihályt.

Csökken a motorok regadója

Jövőre csökkentik a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökken.

Cégeket érintő változások

Csökken a szocho, beolvad az eho

Ami nem változik: marad a 9 százalékos társasági adó.  A vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó viszont jövőre 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken.

A baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba.

Átalakul a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Új elem a munkaerőpiacra lépők kedvezménye, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. A meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt, amely már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

A helyi adókról szóló törvény módosítása több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése. Az önkormányzatok lehetőséget kapnak arra, hogy rendeletükben a beruházások után adóelőnyt fogalmazzanak meg.